Álom a szigeten
Az óceán ostromló, monoton hangjai, mintha kissé megváltoztak volna. Valahogy furcsán megtörtek, mintha visszaverődnének valamiről. Hanyatt fekve, behunyt szemmel figyelt a hangokra. Igen a muzsika monoton egyhangúságát megzavarta valami. Felkönyökölt és a part felé nézett. Úgy érezte, azonnal fel kellene ugrania, de teste nem mozdult. Szinte megbénult a látványtól. Annyira hihetetlen volt az egész, hogy az agy nem adott semmilyen parancsot. Az óceán felől egy alak közeledett felé. Hajónak, csón
Elolvasom