Beszélgettünk, írtunk egymásnak. Ismerkedtünk. Kifejtette, hogy szerinte szigorúak az ELVÁRASAIM és MAGASRA TETTEM A MÉRCÉT. De ő küzdeni fog. Erre a megállapításra a bemutatkozó szövegem alapján jutott. Ez ugrott be neki elsőre, amikor elolvasta. Felkaptam a fejemet. Elvárások?! Mérce?! Küzdeni?! El kellett, hogy olvassam a saját bemutatkozásomat, hogy mik is azok a szigorú elvárások, mércék amiket támasztottam, mert szerintem én nem írtam semmiféle elvárásokról!! És miért kellene küzdeni?! Csak megírtam mit akarok és mit nem. És akkor fogalmazódott meg bennem a következő válasz - amit megosztanék veletek is – mert belemásztam az elemzésbe és valamelyest kibogoztam, hogy én hogyan értelmezem a dolgokat. Amit a szóban forgó, egyelőre ismeretlen kedves levelezőm ELVÁRÁSOKNAK, MÉRCÉNEK értelmezett, én inkább KAPCSOLAT-TÍPUSOKNAK nevezném. És ez a bökkenő ezen az oldalon, hogy ha valaki ide jön és maga sem tudja, hogy mit akar. Mi fér bele. Vagy ezt nem mondja meg. Vagy nem akarja megmondani. Jó tisztázni, hogy milyen típusú kapcsolatot keresünk, még az elején. Ez szabad akarat kérdése és döntése, semmi képen sem elvárás. A felosztást úgy értelmezem, hogy titkos viszonyok ragozása, ahol a felek a KÖTELEZETTSÉG - szót nem házasságra, vagy házassági szándékként értelmezik, hanem a másikra való figyelésként értik. Ahogy a kis hercegben is… "...Ha megszelídítesz, felelősséggel tartozol irántam..." Én ezért írtam ki világosan, hogy ne legyen félreértés, mert tudom, mit akarok. És másnak is joga van tudni, hogy mit akar és joga van azt keresnie. Ha az alábbi felosztáshoz (ahogy én látom) hozzáadjuk még a személyes vonzódás tényezőit, amit leegyszerűsítve kémiának neveznék - és tudjuk, hogy mennyire összetett - akkor kész a káosz. Kész a káosz abban az esetben, ha nem tudod és nem tisztázod mit akarsz. Lássuk. Elvárás, mérce vagy szabad döntés és akarat. 1. kapcsolat-típus, az EGYÉJSZAKÁS KALAND Ezt én nem viszonynak nevezném. Ha valaki dugni akar és holnap lelépni, annak van másik fórum, a szexrandi.hu oldal. Szerintem az oda való. Menjen oda, vagy keressen egy fizetős szolgáltatást és mindenki boldog lesz. Vagy mondja meg, tisztázza azonnal az elején. 2. kapcsolat-típus a VISZONY A viszony, az viszony. Két ember között, akik nem függetlenek. A viszony egy folyamatos cselekvést jelez. Két formáját ismerem. A) KÖTELEZETTSÉG NÉLKÜLI VISZONY. Amikor leakaszthatsz a szögről, amikor csak akarod és én ott vagyok, hogy megdugjál. Vagy fordítva. Én is leakaszthatlak, csak rád csörgök és te már veted is az ágyat.. Semmi kötődés, semmi közelebbi kapcsolat. Semmi telefonhívás, semmi több. Semmi kötelezettség. Ez is történhet két féle képen: - KÖTELEZETTSÉG NÉLKÜLI VISZONY KORREKT MÓDON. Amikor egyértelműen megbeszéljük, hogy ezt akarjuk és ilyen módon. Ez korrekt. - KÖTELEZETTSÉG NÉLKÜLI VISZONY INKORREKT MÓDON. Amikor az egyikünk titkoltan tudja, hogy így akarja (de nem tisztázza) a másik azt hiszi többről van, vagy lesz szó és várja a helyzet javulását, a telefonokat, a beszélgetést, közös programokat és szenved. Na ebből a típusból születik a legtöbb szenvedés, mert ezt általában azzal szoktuk elködösíteni, hogy: "majd kialakul", " nem várunk el semmit sem a másiktól", "ha jó együtt, akkor majd úgyis kialakul". Ez a helyzet tutira az egyik fél romokban heverésével, szitkozódással és a másik nem pokolba küldésével végződik. Hozzáfűzném, hogy ebben az esetben is pontosan tudhatja az illető mit akar, csak nem mondja meg, vagy nem gondolta végig. B) KÖTELEZETTSÉGGEL JÁRÓ VISZONY, VAGYIS SZERETŐI KAPCSOLAT. Amikor azt szeretnénk, hogy kialakuljon valami olyan kapcsolat, amit fiatalabb korunkban úgy neveztünk, hogy JÁROK valakivel. A töménytelen mennyiségű minőségi szex mellett kell a napi kapcsolat, sms-ek, egy-két mozi, vacsora, esetleg rövidebb közös utazás, barangolás. Amikor a születésnapunkat vele szeretnénk eltölteni és az ő születésnapjára viszont meg szeretnénk lepni. Itt játszunk a tűzzel is, az érzelmekkel, picit szerelmesek is akarunk lenni és szenvedni is jó picit, néha féltékenyek is vagyunk és a szívünk megdobban, amikor meglátjuk véletlenül az utcán. Ha összegezném az egészet, és visszatérnék a válaszomra a levelező partneremnek, megfogalmazni azt, hogy mit szeretnénk és hogyan, az nem ELVÁRÁSOK és nem MÉRCÉK felállításának a kérdése. Hanem józan meggondolás és korrektség kérdése. Ne érezzed elvárásnak, ha valaki tudja mit akar. Ha ugyan úgy és ugyan azt akarod te is, akkor már nem mérce kérdése. Ha pedig nem mérce, akkor már nincs mit küzdeni. Ne akarj megfelelni. Akkor csak add magadat és minden úgy fog történni, ahogy kell. Lazán. Ahogy meg van írva.