Üdvözlök mindenkit! Nem tudom, ki mit várt az élettől annak idején, amikor húszévesen elképzelte, milyen lesz a jövője, de biztos vagyok benne, hogy senki sem abból indult ki, hogy az esküvője után egy rossz házasságban ragad majd évekig. Persze nem indult rossznak, de nem is tudom, az évek alatt valahogy elhidegültünk, eltávolodtunk egymástól. Nem egyszerű kilépni valamiből, ami közösen lett felépítve. Ott vannak a gyerekek, a barátok, a rokonok, a családi ház… Nem szívesen hagyja ott az ember. Viszont azt is tudtam, hogy ez már nem működik köztünk. A megoldás véletlenül jött, a tévében láttam a viszony.hu hirdetését, gondoltam kipróbálom. Először csak kíváncsiságból – meg rejtett vágyaktól hajtva. Regisztráltam és elkezdtem ismerkedni a helyzettel, az emberekkel… Az első nő, akivel találkoztam, tőlem jó pár évvel fiatalabb, független, elvált asszony volt. Csak az első randin kell túljutni valahogy, utána már megy minden magától. A légyottunk a Nyugati térnél volt, az egyik kávézóban, ahol jól elbeszélgettünk. Akkor még nem történt semmi köztünk, csak puszival búcsúztunk. Viszont pár nappal később újra találkoztunk, és ő áthívott magukhoz, mert a férje éppen külföldön volt. Vacsorát készített és úgy éreztem magam, ahogy már régen nem. Egy pohár borral beültünk a nappaliba és ott már hamar lényegre tértünk. Mit mondjak? Izgalmas volt végre más nőt is érezni. Egyre jobban élveztem ezt a titkos helyzetet. Szinte minden héten vagy kéthetente legalább egyszer összefutottunk, amikor csak lehetett, ágyba bújtunk. Szerintem mindkettőnknek sokat adott ez a viszony. Azóta már másokkal is megismerkedtem, és szinte mindenkivel sikerült eljutnunk izgalmasabb részekig. Lehet, hogy furcsa, de ezek a találkozások töltenek fel és adják meg nekem azt, amitől nem szürke és egyhangú az életem.