Életem egyik nagy szerelme, ezelőtt 50 évvel egy balatoni leányzó volt... Anno nem volt divat rögtön első este felfedezni a kedves testét, bizony vártunk heteket, hónapokat, hogy megtörténjen a test felfedezése. És még akkor sem a szex volt a végcél... Történetesen ennek a leányzónak volt egy csodás szex appeal-je, egy kis barna anyajegy a jobb mellén. De ahhoz, hogy láthassam, kézbe kellett venni, le kellett imádkozni róla a bikini felsőt. Persze lehet, hogy csak azért volt érdekes, mert úgy láthattam csodás kebleit. Mert csodás feszes, tenyérbe való cicii voltak. Egy egész nyáron át történt udvarlás után jutottunk oda, hogy megmutatta, milyenek is a szép mellek. Azóta cici-fan vagyok. Legyen az kicsi, nagy, vagy hú-bammeg..:) A lényeg, hogy ne legyen cicifix-be szorítva. Legyen természetes esése, lengése. Ettől gerjed a magyar férfiember. Legalábbis én!:)