Zavaró már a csend a félhomály is álmossá tesz,nehezednek pillám, és hideg van,hogy is vágyhatnék kényelemre mikor ebbe az apró kuckóba zárom összetört lelkem darabjait? Felállók az ablak felé lépek, tudom hogy sok Ördög leselkedik odakint de meglátom az Ördögöt aki valójában egy angyal, igaz szárnya szegett ,szemében huncut mosoly bujkál ,nézem ahogy ténfereg mint aki keres valakit mindhiába, intek felé mint pár hónappal korábban amikor alkalmunk volt beszélgetni...élni akart, szeretni szeretve lenni titokban mohón falni az életet,majd ölelő karjaiban engedni pihenni ki arra érdemes. Gyorsan szállt az idő, figyelmünk másfelé vette az útját, és éppen most amikor ragasztom össze magam, itt áll az ablak előtt. Felé nyújtom kezem, beengedem könnyedén a földre veti magát,láthatóan kellemes számára a kis kuckó rejteke, rám nevet érdeklődik felőlem, én pedig elmesélem neki kicsit elvesztem, de megvan már az út, csak ott lakozik a sok fájdalom alábecsülés. Arca érdeklődés takar ahogy figyeli szavaim, szemében megvillan a saját fájdalma a szó rá terelődik. Szembe jött vele az álma, el sem hitte óvatosan körül járta, majd belevette magát a könnyed habokba hogy újra alábukhasson .De az álom mint rá jellemző, szeret köddé válni, el illanni egy pillanat alatt otthagyva a jó és rossz megélést is..nem hagyta bár tudta csak hazugság övezi álma értelmét, mégis próbált tenni ellene, mindhiába mert hazugságra hazugság jött, keserédes ébredésből keserű valóság…szemben állt a dac, a parázzsal fűtött nőiesség mi meggondolatlanul dobja magát a tömeg elé, kínálkozva várva hogy padlóra küldjék. Mégis Ördögöm akarta vitába szállt érvelt, de nőiesség fittyet hányva szavára kacérkodott tovább könnyedén….Ördög hát elindult megtartva megmaradt büszkeségét tudva hogy létezik a kölcsönös figyelem…és most itt ül mellettem, én aki megnevettetem visszacsempészem belé az álmát, lehet nem is sejti…de szorosan megfogja kezem….meleg az érintése erős férfi kezek, szemében ott bujkál a tűz,szenvedély...könnyedén megölelem ,ő pedig könnyen megpihen légzése nyugalomról árulkodik. Meggondolatlan női büszkeség, tudod Te mennyi mindent vesztettél? Vess magadra ha hátba szúrnak, hazudnak neked.. mert mindenki megtalál a veszte.