Fejem leszegve állok előtted ,tekintetem földre szegezem kizárva minden mást a pillanatból akkor ott. Ez most más! Akarattal mást tervezve elrugaszkodva a megszokás illem szabályaitól ,mi mást akarunk. Elég a közhelyekből.. Férfi - Nő és csak ösztönök.. Csend van zajos némaság, csak a szívünk dobogását véljük hallani, látvány érintés illat mi elér. Újbóli vágyak felfedezése régi emlékek sebeinek feltépését akarva megélni, az érzést mit magába foglal a jelen egy része. Vándorló tétova ujjak gyengéd érintése lassan kölcsönösen felfedez. Mint mester, ki munkáját veszi szemügyre látva hibáit tökéletességét együttesen. Cirógató finomsággal, játékos ujjak folytatják nyugtató felfedezésüket, lelket csitítva el, lassan szemlesütve csak az érintés visz tovább,min könnyen magával ragad . Ne,legyen véges a pillanat, tartson még magamban kérlelem az időt.