Mindenféle -(pár)kapcsolati- dolgokról: - korprobléma: Volt, aki kikérte magának, hogy, mit akar Tőle, egy napapa korabeli (pedig, nem is mondtam, hogy az vagyok), a hölgy 40-es éveinek végén, én, az 50-es éveimnek az elején voltam, a korkülönbség, nagyjából 5 év volt. - a nők is tudnak udvariatlan, bunkó, durungok lenni (de hányszor!): Írok/küldök, így vagy úgy, statit/értékelést/virágot/csókot/levelet, tízből nyolc, még annyit sem válaszol, hogy köszi, nyald meg a talpam, egy esetleg válaszol, és felháborodik, hogy meg mertem találni, hogy Ő nem azért van itt (csak úgy/a barátai/barinői miatt)... Ugyanakkor a női csapat egy másik része (néha van átfedés is), viszont azon kesereg, hogy ffiak milyen modortalan bunkók, mert még csak nem is válaszolnak. - az isten se érti a nőket; mintha csak megéreznék, hogy akkor éppen senki sincs, máskor meg csapatostól "támadnak" le, pláne éjszaka; most is egyxre néggyel levelezek; eléggé strapás, tisztában kell lenni, milyen viszonyban is vagyunk egymással, emlékezni kell, hogy legutóbb mit írtam, és hol is tartunk most. Később, négyből maradt egy, akit bánat okán meg kellene vigasztalni, de nem hagyja magát! Igaz, hogy folyamatosan újabb versenyzők tünnek fel és el... - Nézegetem azokat a "ajánlatokat", amit a rendszer ad. Kíváncsi vagyok az emberekre, az emberi kapcsolatok, hogy hol tart most a világ éppen...?! Miért van a nőkben ekkora méretű harag...? Van ami ezt indokolja? A negyvenes éveik elején járó nők, -mégha jól néznek is ki,- akiknek még nincs gyerekük, azok mire várnak...? Persze, a hercegre fehér lovon. Olyan magas, -irreális- elvárásaik vannak, hogy csak na! Nincs bennük semmi realitás? Még nem tudják, hogy Ők már kifelé mennek, és nem befelé?!