Karácsony este van. És egyedül vagyok. A gyerekemet elvitte az apukája ünnepek második felére, így most egyedül. Negyedik éve. Rossz egyedül. :-) Nagyon rossz. Talán nem is párkapcsolat hiányzik, hanem a kapcsolódás. Az érintések, a simogatások, az összebújós esték, a szenvedélyes éjszakák. A vad szeretkezés, a romantikus súgás búgás. Még ha csak átmeneti, még ha csak ideiglenes, akkor is. Nem vagyok már csini 20 éves, és szexi, vékony wamp sem. De vágyom arra, hogy átöleljenek, hogy arra a pár órára szeressenek, hogy velem foglalkozzanak. Vágyom rá, mert érző lény vagyok, mert hiányzik, mert kell. Mert nélkületek férfiak tudunk élni, létezni, bútort szerelni, karácsonyi fát állítani, de mégis szükségünk van Rátok! Arra, hogy nőnek érezzem magam, arra, hogy gyengéd legyek, hogy valaki szépnek lásson, hogy valaki megkívánjon. Semmit sem kérek karácsonyra, csak, hogy én is kívánatos és szép legyek még valakinek!