Átértékeltem a hiányt, amit a nemléted okoz bennem, és döntöttem: Legyél nekem! Röviden így is megfogalmazhatnám a történetünket, ám ez nem fedné le teljesen a valóságot. Mint mindenkinél egy levélváltással kezdődött... Majd nem sokkal később, már csevegésre váltva egyre jobban megismertük egymást. De sajnos nem eléggé... Három héten keresztül borzoltuk szavakon keresztül egymás érzékeit. Kétszer beszéltünk meg találkozót, sajnos egyik sem jöhetett létre. Aztán egy este, köszönés nélkül tűnt el, amiben nem láttam semmi különöset, előfordul, ha éppen megzavarnak valakit, s gyorsan le-, illetve ki kell lépni az adott szituációból. Viszont azóta sem jelentkezett. Uraim, ha úgy érzitek, hogy mi NŐK arra várunk, ugyan mikor írtok.... Mit mondjak, tévedtek! Nem kicsit... Akiben van egy kis plusz, vagy kurázsi, elindul s keresi a következő lehetőséget. Ettől függetlenül az a meglátásom nagyon sokan -tisztelet a kivételnek- nem mernek, illetve nem akarnak kilépni a valóságba. Megfogalmazódik egy vágy, de a kivitelezésbeli legkisebb akadály felmerülése esetén nem a lehetséges megoldásokat keresik, hanem a kifogásokat gyártják.