No, nem így terveztem az első történetet, de most ez baromira felbosszantott. Milyen már az, hogy van egy előfizetésed, aztán mikor lejár, akkor se szó, se beszéd, automatikusan meghosszabbítják? Hogy én éppen a porszívóval marháskodok, mikor jön az sms, hogy hurrá, tovább is lébecolhatok az oldalon akármennyi forintért. Ők tettek róla, döntöttek helyettem, számolták a napokat és bumm, rám terhelték az újabb hónapot! Kérte valaki? Ők kérdezték, hogy akarom- e? És mi van, ha én már rég életem szerelmével múlatom az időt, és nem éppen a porszívót tologatom a nappaliban? Ha semmi szükségem egy újabb hónapra? Vagy én egy kiskorú, netán fogyatékos vagyok szerintük, aki képtelen felmérni, mire van szüksége? Majd ők eldöntik? Fú, de mérges vagyok! Mert amúgy lehet, hogy vennék még. Lehet, hogy volt pár randim, de még mindig nem tudom, mit akarok. Lehet, hogy szórakoztat az ittlét. Lehet. Ezt viszont szeretem én eldönteni. Észre fogom venni, ha már nem tudok levelet írni és akkor majd veszek egy előfizetést. Én, saját akaratomból, nem kényszerítve, behúzva a rendszer által. És tessék. Most akkor maradok, ha akarok, ha nem.