Azt neki kellene akarni, mert én ajándékba szeretném kapni. Először csak úgy mellesleg megérinteni, mögé lépni, nyakon csókolni, szikrát csiholni. Nem sietve, mert idő kell a vágyhoz. Várni, amíg már csak azt akarjuk. Nem szeretem elvenni, hanem csak megkapni. Ne eltűrjön, hanem befogadjon és vágyódjon. Hát igen. Ez egy érdekes kérdés. Ahhoz, hogy én hogy szeretnék szerelmeskedni kell tudni rólam egyet, mást. Nálam a kapcsolat kialakítása azzal kezdődik, hogy én akarom e. Ugye nem az a kérdés, hogy Ő akarja e. Az a feladat, ha én akarom Őt, hogy győzzem meg róla, hogy miért is akarjon engem. Mert csak az olyan kapcsolatot szeretem, amikor érzem, hogy fellobbant a vágy, akarjuk egymást. És amikor megérintem, megremeg és hozzám bújik. Amikor megsimogatom dorombol, érzem, hogy jó neki, kívánja, adja magát. Kitárulkozik és keresi, hogyan tudná viszonozni. Vibrálásból a remegésekből érzékeljük mi a jó. Átfogom, derekát, gyengéden hozzám bújik, hogy számmal elérjem nyakát. Forró leheletemtől megborzongva szájával keresi arcomat, hogy szám szélébe harapjon gyengéden. Szánkat kóstolgatjuk, aztán a nyelvét egyre hevesebben a torkomig dugja, miközben lábát lábam közé nyomja, hogy érezze vágyamat. Egymás ruháit bontjuk, hogy minél nagyobb felületen találkozzon testünk. Csókolom formásan telt melleit, simogatom tarkóját, hogy egyre erősebben harapja nyakamat, vállamat. Testét végigcsókolva szám keresi minden hajlatát. Lábait remegve emeli magasba, hogy nyelvem teljes hosszával ..... Most nem folytatom, elképzelni is sok volt