Az esti férfi maga a gyönyörűség. Nyilván rászánta az estét az ismerkedésre, mert köszön, csókot dob, képet kér, kérdez. Humoros, kedves, szellemes. Ha kell, vigasztaló, ha lehet, rámenős. Bűvészként varázsol elő hol nyaralási fotót, hol cicát, hol orchideát, hol gyereket, bájos unokát, pikáns karikatúrát vagy éppen miegyebet a cilinderéből. Türelmes és résen van, gyorsan válaszol és mindig kész egy bókkal továbbgördíteni az elakadt párbeszédet. És ez így természetes. Annyira természetes, hogy átsuhan a a gyanú, az esti férfi túlontúl ismerős terepen jár... Rutinosan udvarol, jól kiismeri magát váratlan helyzetekben is. Csak akkor hökken meg, ha valaki belegyezik a hőn áhított randiba... erre a helyzetre nincs receptje... de megígéri, visszatér még és majd egyeztetés lesz... A hajnali férfi egészen más. Olyan, mint a beton repedésében kinyíló virág. Csupa üde meglepetés. Néma csókot találsz reggel, kedves levélkét, pikáns kérdést, vágyakozó sóhajt. Egy virtuális kávét. Ébredéskor gyorsan válaszolnál... de hiába, a hajnali férfi ritkán marad reggelig. Ha mégis, annak oka van.