Három dében, kilépve a virtuális bókokból amelyek - mit tagadjam -, nekem jól tudnak esni a maguk a nemes egyszerűségében is, szóval kilépve ebből a jól adjusztált világból, a férfi 3D-ben rögtön nagyon bonyolulttá válik, munkája van, főnöke, vagy ami még rosszabb, saját beosztású munkaideje, időjárása van neki, vagy fájhat a feje, hogy rosszabbra ne is gondoljunk, esetleg csúcsforgalma is van neki, elromlott hármas metrója, garázsmeneti vagy pláne forgalomból kiálló busza, szervizre vagy vizsgára érett autója, gyerek vagy unoka óvodai, iskolai, zeneiskolai vagy színjátszóköri fellépése, meccs vagy tornabemutató, esetleg család, születésnap, szüret, szalagavató, ballagás, eljegyzés, lagzi, keresztelő ... Nem beszélve a nőről, aki ugyancsak bonyolult szerkezet, lehet vidéki útja, továbbképzése, túlórája, többrétű gyerek- vagy unokaügye, ilyen vagy olyan nehéz napja, hisztis főnöke, beteg macskája, arról nem is beszélve, hogy esetleg be van jelentve már a fodrászhoz, és az olyanabb, mint a hétszentség, sérthetetlen... szóval háromdében az egész romantikus miskulancia összeomlani látszik, és akkor, na akkor dől el, mert ha ... mert ha mégis megvan az a szükséges plusz, akkor főnök, fodrász és hármasmetró dacára egyszer csak mégis kipattan egy kis szikra és létre jön a romantikus találkozás. Bánhatja, aki előre lemond erről.