……avagy, hogyan melegítsük fel kihűlt kapcsolatunkat ? A téma érdekessége miatt , akár időtöltésnek is jó alapon,olvasgatom erről mások véleményét, hozzáértő és kevésbé hozzáértők gondoltait. Szakértők azon az állásponton vannak, hogy egy magas érzelmi intelligenciával bíró pár esetében minden megbeszélhető, tehát nincs is szüksége senkinek a félrelépésre , hisz helyre tudják hozni megfáradt kapcsolatukat egy édes kettes hétvégével. Szeretném vázolni mi is történik egy előre megtervezett, szorgosan áttanulmányozott és gondosan kiválasztott szállodai fürödjünk , masszíroztassunk, és mindent együnk meg 2 nap alatt program alatt pár együtt már megélt év után. Délután kettőtől miénk az áhított szoba, ez a férfiak esetében azt jelenti, ha 3 órás autóútra található a hotel elég pont 11 órakor indulni, amíg a nők részéről talán bepróbálkozhatunk korábban is, annyival több időt szentelhetünk egymásra. A vita kialakulóban, nem bírunk megegyezni mikor is fordítsuk el a kulcsot az autóban, de visszafolytjuk! A bőröndök valahogy sehogyan sem férnek el csomagtartóba. Ennek oka egyszerű. A férfiak semmire nem lesz szükség , valamint elég az , ami rajtam van, úgysem jövök ki a medencéből , az ágyban pedig végképp nincs nélkülözhetetlen ruhadarab ,továbbá egy köntösbe nyomom végig a hétvégét alapon egy neszeszerbe gyömöszölnek mindet és mehetünk felkiáltással a kocsinál vannak akár perc alatt. Na, de mi nők, mégsem flangálhatunk egy bikiniben,,töménytelen ruha, papucs,cipő ,nagy találékonyságot igénylő becsomagolási technikát veszünk elő, kissé idő és hely igényesebb,ami következményeként viszont egyre csökken a férjünk minimál ruhatára számára a hely az autóban, pedig esküszünk csak a legszükségesebbet csempésztük be a bőröndbe. Ilyenkor már kezd férjurunk szeme parázslani, de mi hisszük ez csak öröm miatt van, talán felidézte a rég együtt töltött kellemes élményeket. Ha fogcsikorgatva is, de mosolygunk és a düh szikráját is elnyomjuk magunkban ,elvégre együtt kettesben hónapok óta először . Győzz, nos, nem az észérv, s a kocsink sem lesz nagyobb, de végre a csomagok bent pár röpke óra alatt, villany, gáz elzárva, kutya a szomszédra bízva, és most már tényleg megpróbáljuk élvezni egymás társaságát. S jön az első tévedés, amire nem gondolnak a férjek, ha nyugalomról álmodoznak. Miért ne használnánk ki mi nők az összezárva töltött időt, bizonyos kényes családi problémák megbeszélésére. Ennél jobb hely, ahonnan bár tudna, de mégsem oly könnyű menekülni , nincs is a világon ! Fűszerezhetjük a beszélgetést a hideg van, meleg van az autóba ,vedd le a fűtést, kapcsold be a klímát, ami erős izgalmi állapotba hozza másik felünket, vagy álljunk meg, igyunk kávét és egyéb utazás unalmát csökkentő program beiktatásával, amit a férfiak elkerülhetnének, amennyiben egyedül vágnak neki ,de elkövetik azt a hibát, hogy mégiscsak velünk . Megérkezünk , kissé ingerülten állunk a szálloda halljában ,mert volt némi véleménykülönbség az autóban gyerek, anyós és egyéb kérdésekben, de bízva a szebb jövőben töltögetjük a bejelentőlapot ,ellenben lelkünk már kezd különböző irányba szárnyalni. Férfiak esetében a finomabbnál-finomabb vacsora látványkép lebeg a szemük előtt, majd a jól megérdemelt szunyókálás. Mi nők gondolatban már indulunk felfedezni a masszázs helyét, rögzíteni az időpontját, edzőterem ,hogy két nap múlva akár pár kilogrammal könnyebben, simultan érkezzünk a munkahelyre, ahol a kollégák megpukkadnak az élménybeszámolóinktól. Felérve a szobánkba megkezdődik a pár négyzetméteren való berendezkedés, rájövünk, hogy kevés a szekrény, rossz irányba néz a balkon, s az ágy elhelyezése sem az igazi. Valamint arra, hogy innen nincs menekvés, mi itt össze leszünk zárva ! Délután a szigorúan megválasztott bikinikben irány a medencék világa , előtte tusolás, utána tusolás, szauna, újabb tusolás. A rengeteg vízben való élményektől iszonyatosan éhesen megrohamozzuk a szépen terített svédasztalt vacsorakor ,vendég szemmel nézve ez már ingyen van alapon, azt is megesszük, ami a jövő héten lenne szükséges az életben maradásunkhoz. Szobába föl, és lássuk be teli hassal kinek van már kedve egy kis játszadozáshoz. Nő sminket mos,férj e hosszú művelet alatt már megkezdi az egyenletes szuszogást, ami előbb-utóbb vad horkolásba csap át, de hagyjuk szegényt pihenni, hisz annyit dolgozott a héten. Másnap reggel álmosan és újra éhesen roham a reggeli finomságokat felsorakoztató asztalhoz, a látványtól már rég elfelejtjük merre is található az edzőterem, annak lefosztása után időpont egyeztetés arcmasszázsra, sókamrába . Minden percünk be van osztva és rájövünk voltaképpen nincs szabadidőnk egymásra, talán majd a buzgároknál találkozunk fél négy körül. Újra fáradtan és a pihenéstől kimerülten délután öt körül összefutunk a szobában, most, talán most bepótoljuk egymás ölelését, amire az elmúlt hónapokban nem volt időnk. De jut eszünkbe most van az ötórai tea fincsi süteményekkel, kár lenne kihagyni, tusolás, öltözés,és elindulunk az újabb kulináris élvezetek tárháza felé. Visszafelé a liftben utazva már azon gondolkodunk milyen érveket hozhatnánk fel a szerelmes pillanatok elhalasztására , hisz a hasunk már megint húz az ágy felé, és pillánk hangtalanul lecsukódik, alszunk, egymás mellett és a vacsoráról álmodunk. Egy halk csörömpölés ébreszt fel. Vacsora idő harsogja az óra! Megadva magunkat ismét útra kelünk és megmozgatjuk az izmainkat, a rágóizmainkat ! A kísértés nagy, a csábítás hatalmas este kilenc körül, az álommanók azt harsogják van még egy nyugalmas reggelünk, egy finom jó éjt puszi lehelünk egymás ajkaira ,és halkan elrebegjük a kompromisszumos megegyezést, majd holnap reggel drágám. Másnap hazafelé az autópályán büszkék vagyunk magunkra, végül is sikeresnek volt mondható a hétvége. Csúzdák legyőzve, ételek végig kóstolva, alvás bepótolva, de mégis mindkettőnkben ott motoszkál valami hiányérzet. Mintha valamit elfelejtettünk volna , de mit is, arra már egyikünk sem emlékszik ?!