vállald önmagad különben minden kínod céltalan de akkor minden csapás csak egyetlen lépés lesz az úton tovább ha szenvedésed kövein lépkedsz már nem ellened lesz a fájdalom hanem érted amikor majd eltűnik a lehet a nem lehet amikor már másnak érzed a nevedet és a lehelet is mintha forróbb lenne a szádban és a tested is mintha elhamvadna a vágyban vállald azt is amit "józan ésszel" már nem lehet járj ott ahol nem jár már az értelem amikor minden fájdalom felfoghatatlan mámorrá válik amikor minden megszokott öröm fakó díszletnek látszik amikor a hétköznapi világ festett kép lesz csupán akkor többé már nem sóvárogsz a boldogság után