Az én történetem sem egyedi azt hiszem sokan tudnánk ezt leírni Az úriemberrel több levél váltás fénykép csere viberen való beszélgetés volt kb 1 hónapon át. Megbeszéltük hogy találkozunk egy este. Hát azt tudtam hogy fiatalabb nálam sok sok évvel de hogy kinézetre még letagadhat több évet ez meglepett. A találkozónk jól sikerült megállapítottuk egymásról hogy nem csak levélben működnek a hormonok hanem élőben is. Róla még kiderült egyedül álló keresi az igazit akivel majd egyszer családot alapíthat de addig is próbálkozik és ebbe belefér egy férjes nő is.Één elfogadtam hogy csak egy kis kitérő lehetek. A találkozásaink szuperül sikerültek és mindazt megkaptam tőle amit kerestem és elmondhatom hogy fantasztikus izgalmas gyönyörű esték éjszakák voltak. Az gondoltam igen amíg tart addig tart tudat alatt remélve hogy sokáig . Megbeszéltük hogy elmondja ha talált valakit akkor bár szomorúan de én elköszönök hisz megérdemli hogy legyen egy társa és majd családja. Már már azon gondolkodván akkor szüneteltessem magam hisz itt van ő minden jó elfogad így ahogy vagyok és minden csodálatos vele. Számomra nagyon fontos az őszinteség . Aztán elkezdődtek bizonyos jelek amiből arra következtettem számára már nem annyira fontos a személyem vagy ez az egész viszony.Tartsuk tiszteletbe a másikat és legyünk őszinték mert lehet hogy fáj de ne alázzuk meg a másikat azzal hogy hárítunk kifogásokat keresünk. Szeretem a fair játékot és én bizony rákérdeztem az ő válasza nem nem cserélt le tartós „szeretői” kapcsolatot akar sűrű találkozásokkal. Mégis úgy éreztem a kis jelekből hogy valami nem olyan de lehet sose volt olyan csak megszédített ahogy viselkedett ahogy az együttlétek alatt bánt velem. Vagy csak beképzeltem hisz azért is vagyok itt fent hogy olyat találjak ami végre boldoggá tesz még ha csak röpke órákra is. Hát nem tudom mit gondoljak vagy mit tegyek most ebben a helyzetben várjak és fogadjam el hogy havi egy alkalommal találkozunk. Talán kérdezek rá vagy mondjam én ki amit ő nem mer? Ki tudja erre a válasz vajon ?