Nem régóta vagyok regisztrálva az oldalon, de már memoárt írhatnék (majd ha jobban ráérek, meg is teszem) arról, mennyi...hogy is mondjam...."egyszerű" férfi van errefelé. Próbálok segíteni, tisztelt Uraim, hogy ha nem kaptok választ a leveleitekre, az milyen okokra vezethető vissza. Hátha okultok. 1. "Szimpatikus vagy, kérdezz bátran" típus. Erre mit válaszoljak? Szimpatikus vagyok egy férfinak, ezért nyugodtan ostromolhatom a kérdéseimmel, hátha többet is van esélyem megtudni róla. Időnként megnézem ezen delikvensek adatlapját, ami kb. ugyanannyira semmitmondó mint a leveleik. (Ja, és többnyire annyit sem tesz meg, hogy megnyissa a fotóit, ha már az enyém láthatja...) Gondolom bővebben nem szükséges kifejtenem, hogy miért nem válaszolok az ilyen típusú levelekre. 2. "Tetszel nekem, igyunk meg egy kávét, úgyis a kémia dönt el mindent" típus. Nincs benne logika hogy miért, de engem ez a kategória ami a legjobban bosszant. Az én női agyam ezt így fordítja: "Szánok rá 310 Ft-ot (egy átlagos presszókávé ára) és 20 percet hogy megtudjam, dugható pina vagy-e?". Na mármost uraim. Nem tudom, van-e köztetek aki tud számolni, (én speciel tudok, mivel közgazdász vagyok), de számoljunk. Napi 50 ilyen levelet kapok, hogy igyak meg egy kávét valakivel. Számoljuk ki, mennyi ideig tartana ezt kiviteleznem, ha mindenki ezirányú szenzációs javaslatára azonnal elkezdenék öltözködni? Ha fél órával számolok per kávézás, nekem akkor is napi 25 óra kávézás jönne ki..:) Az lényegtelen, hogy utálom a kávét, de speciel nekem nincs az ismerkedésre napi 25 órám. Sőt, mivel átlagos nő vagyok, akinek van munkája, hobbija, gyerekei, családja, heti háromszor sportolok, továbbá egy randira rászánom az időm (ami azt jelenti, hogy rendben vannak a körmeim, a sminkem, a frizurám), ezért ELŐ KELL SZŰRNÖM. Ezzel kb. minden nő így van ezen az oldalon, mivel ez a "piac" túlkínálatos férfiakból. Ezt vagy tudomásul veszed, vagy nem, tök mindegy - akkor is így van. Ergo, ha nem tudsz kitűnni a tömegből, nő nélkül maradsz - nem túl bonyolult a képlet. A kávé egyébként is annyira snassz, olyan sóher, középszerű és unalmas. Igen, az üdítő is. Ha már meghívsz egy nőt, találj már ki valami egyedit. Elég egyetlenegyet is, azt aztán több nőre is alkalmazhatod.:) Mondjuk mondd ezt: elkísérjelek a legközelebbi nagybevásárlásra? Kiválóan tudok tanácsot adni főzéshez, ismerem a húsokat, és közben nagyszerűen tudnánk beszélgetni...vagy mittudomén, ajánlj egy különleges teázót, ahol külön boxokban lehet ülni, vagy vidd el a "Szürke 50 árnyalatára", legfeljebb ha nem tetszik a nő, nem szürcsölsz bele a kólájába. Ha már erre sincs fantáziád, mit fogsz csinálni az ágyban? Garantálom, hogy én az első 5 percben bealudnék. 3. A "sablon levél" típus. Első pillantásra megörülök ezeknek a leveleknek, mert a levél hosszúsága alapján azt hiszem, végre, végre egy férfi, aki végig is olvasta az adatlapom, és megértette hogy miért írtam, hogy "ha engem akarsz, add meg a módját, és az az első levéllel kezdődik". Na, aztán az 5. sor után kiderül ÉS URAIM, MINDIG KIDERÜL!:), hogy a levél - bár sokszor egyébként egész jól megfogalmazott irományról van szó - sablon levél. Olyan, amit bármilyen nőnek ki lehet küldeni (és ki is küldik). A ravaszabbik az utolsó 5 sorba már ír valami egyedit is, hogy úgy tűnjön, nekem szólt az egész, pedig nem.:( Így aztán megy a kukába. 4. A "visszatérő idióta" típus. A fenti típusok valamelyike, aki másodjára is rákérdez (ugyanazt a hibát még egyszer elkövetve, mint fentebb), hogy vajon miért nem válaszoltam az előző levélre és miért nem iszok meg egy kávét, (ja, és ilyenkor jön az is, hogy biztos kamu vagyok), de a legviccesebb, mikor valaki újra elküldi a sablon levelét...hahh...na, amikor valaki 2-3-szor kitartóan nem veszi tudomásul (vagy képtelen rá) hogy nem érdekel, vagy hogy mit várok el, ilyenkor jön a "tiltás" gomb. Ne vegyük el egymás idejét, kérem szépen, főleg az enyémet ne.:) A fenti problémákkal gondolom a nők többsége szembesülni kénytelen, tehát általánosnak tekinthető. Magamról még néhány személyeset: igen, vállalom az arcom, több okból is: egyrészt, nincs senki a környezetemben, aki előtt ez problémát jelentene. A férjemet nem verem át, tud minden lépésemről, a munkámban nem irányít senki, a barátaim előtt szintén vállalom magam, a szomszédokat meg ha itt vannak, leszarom.:) Szeretem ezt a szabadságot, hogy ezt is megtehetem, de megértem ha valaki nem. Mindenesetre, ha már én így kiraktam a placcra, amim van, elvárom hogy az a férfi aki nekem ír vagy akar tőlem valamit, AUTOMATIKUSAN megnyissa előttem a fotóit, hiszen ő is láthat engem. Más: meglehetősen speciálisak a vágyaim, amikkel egyébként egy specifikus, BDSM-re szakosodott oldalon is fent vagyok. Az egy olyan kicsi, belterjes közeg, hogy gondoltam kilépek a "nagyvilágba" és a viszony segítségével is megpróbálom megtalálni azt a férfit, aki illene hozzám. Ha undorodsz attól, amire vágyom, szíved joga. Ezt az orrom alá dörgölni teljesen felesleges, mert én már elfogadtam magam és a vágyaim egyaránt. Csak a saját korlátoltságodnak engedsz teret ezáltal. Kár vesztegetni vele mindkettőnk idejét. A preferenciáim valósak, a korlátaim is. Ha meghaladod a kor és súlyhatárt, teljesen felesleges írnod. Precízen és korrekten megfogalmaztam hogy mit szeretnék. És nem, nem viszket a pinám hogy kompromisszumokat kössek.:) Végezetül elismétlem: ha orvos vagy, akkor van a legnagyobb esélyed a belépőre a vidámparkba.:) mák