szoríts erősen én is szorítalak nem kíméllek össze roppantalak nem külön létezünk egyek vagyunk mi ketten osztozunk az akaraton és a tetten légy falevél a szélben engedd hogy sodorjalak legyél szunnyadó parázs engedd hogy felszítsalak légy nedv-terhes felhő amiből hűsítő esőt fakasztok legyél érett szőlő szeme amiből édes nedűt kortyolok szoríts erősen az idő elszalad ha gondolkodsz semmi nem marad nem kell a legjobbra várni a jövő még nem jön el minden perc meghal ami nem ölel légy csillag az éjben engedd hogy kioltsalak legyél holdfény-varázs engedd hogy csodáljalak légy süvítve zuhanó kő megtarthatlak magamnak elkaptalak legyél csintalan gondolat megteremtettelek magamnak megálmodtalak szoríts erősen én is szorítalak ne bánj semmit mindig vártalak nem kell többé sírnod a múlt már nem tűnik el mindig velem maradsz ha emlékezel