szonettek...3
William Shakespeare: LII. szonett Úgy vagyok, mint gazdag, aki, bár Van kulcsa, elzárt kincse rejtekébe Örvendezni túlgyakran mégse jár, Hogy ne kopjék a ritka gyönyör éle. Az ünnepnap azért kápráztat el, Mert szürke napokból ragyog elő, Ritkán, ahogy a nyakláncban tüzel Itt-ott egy-egy igazi drágakő. Ilyen szekrényem, az idő is: elrejt És őriz, mint ruhát a ruhatár, S kivételes üdv a kivételes perc, Mikor, titkos kincs, egyszerre kitár. Boldog szépséged mindennel felér: Aki lát, ujjong, s aki nem, remél.
Csatlakozz!
Titkos történetek:
Elérkezett az este a két telek közt a stégeknél volt egy kiskapu amit csak egy kallantyú töltötte be a zár szerepét,kinyitottam neki.A...
Elolvasom
Kellett egy kis nyugalom,egy kis csend.távol a családtól és a város zajától.Így hosszúhétvégére lefoglaltam a kőrösparton egy...
Elolvasom
Aznap is úgy indult, mint minden más reggel. Meztelenül ébredtem, kávé, borotválkozás, zuhany, öltözés, aztán irány a munka. Szeretek...
Elolvasom
A képernyőn villanó üzenetek után a valóság sokkal fojtogatóbb volt. Dávid a park szélén várt, pontosan ott, ahol megbeszéltétek. A...
ElolvasomEbben a menüpontban összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat témakörönként, funkciónként rendezve. A legtöbb kérdésre itt gyorsan megtalálható a válasz, ha esetleg mégsem, akkor ugyanitt tudsz írni az ügyfélszolgálatnak is.