Vagy is miért félnek sokan tőle? Nos azért mert ezt a csodálatos érzést nem képesek az emberek fűszerként használni a kapcsolataikban. Birtoklásra, kisajátításra használjuk, pedig meg lehet tanulni, hogy túllépve az emberi gyarlóságon, egy magasabb rendű célra fordítsuk, ami nem más mint két ember tiszta, önzetlen, egymásnak adni akarása testileg és lelkileg egyaránt. Az ételeket is fűszerezzük, szakácsok éveket töltenek el kísérletezéssel, hogy megalkossák azt a különleges ízharmóniát, amit egy bizonyos étel kapcsán egyedivé tudnak varázsolni. Az én szerelmeimnek pont ezt az egyedi ízt tudom adni, amitől felejthetetlenné tudok válni számukra. Lehet, a kapcsolatnak vége szakad de nyomot hagy a lelkükben s talán picit a szívükben is amiért nem probléma vagyok hanem élvezet. Pont ezért van, hogy többnyire amíg élvezet van addig tart a viszonyunk, ha elmúlik valamiért, tovább kell lépni. Elképzelhetetlen számomra, hogy odaadó legyek egy olyan férfinek akiért nem tudok rajongani. A rajongáshoz ugyan akkor bele kell szeretnem a férfibe, s ha ez nem megy akkor nem tudom úgy neki adni magamat, hogy mindketten elégedetten mondhassuk a végén, köszönöm. Ezek összefüggések a tökéletes beteljesedéshez, ettől nem kell félni, ha tudod kezelni. Bár amíg sokan a szerelmet fegyvernek használják és nem egy különleges fűszernek amivel felülmúlhatatlan ízeket tudnak varázsolni az intimitásban, addig mindez érthetetlen lesz számukra. Manapság azt tapasztalom, hogy a szex nem két ember beteljesülését jelenti, hanem fizikai szükségletet, extrém testmozgást, tesztoszteron csökkentő kúrát, egy patront meg ért-t, el nem kopott-t és még ezernyi címkével ellátható valamit, bármit csak érzelem ne kelljen hozzá. Nem szomorú!?