Ma is eszembe jutott Berta. Különösebben nem volt szép nő, igaz ronda sem. Mellei kissé lógtak (a C kosár, az már C kosár) ilyenkor a barnás bimbók ovális alakot vettek fel. Berta úgy szerette, ha én irányítok. Gyakran munka előtt jött behozzám. A férje külföldön dolgozott. Ő meg felkelt 5-kor, hogy háromnegyed hatra már nálam legyen. Álló f@sszal vártam általában. Néhány esetben dugtunk is. Jól felfűtöttem a hálószobát és ott reggel hatkor fektettem a hátára. Berta popsiba is szerette, így ekként is csináltuk. Érdekes dolog volt, mert sohasem vettem észre különbséget a feneke és a pinája között. Úgy tudott beengedni mindkettőbe, hogy könnyeddén csúszott be a farkam. Ma is látom, ahogyan ellazul az arca minden izma, behunyja a szemét és kitárul nekem minden szempontból. Máskor reggel elkésett, nem volt idő...így csak a szájába kérte a farkam és hogy verjem bele. Ahogy B.Gy. írta egy könyvében, valószínűleg ő nem hallott a megalázás elméletről. Az izgatta fel legjobban - teljesen őszintén szólva - ha b@szás után lementünk a boltba. Rajta szoknya volt, de bugyi nem és végigcsorgott a g**i a combján. Ilyen volt ő, nincs mit ezen csodálkozni. Izgatta a gondolat, ha kínoztam. Izgatta, ha a főzés közben kimentem és csak a saját élvezetemért bevertem neki a farkam. Csak úgy natúr. Mindig nedves lett tőle. Azt is élvezte - azon néhány alkalommal, amikor nálam aludt - ha éjszaka, csak úgy felkeltem és az álló faszom beledugtam. Ébresztés nélkül. Annyit kért, hogy popsiba csak sikósítóval tegyem be. Így arra ébredt, hogy baszom. Ha már végképp felizgult attól, hogy telelőttem a popsiját, a száját vagy a punciját, na, utána két mozdulattal és nyelvcsapással élvezett el ő is. Legalábbis ezt mondta és mivel mindig ugyanígy kérte, én ezt elhittem neki. Mindig azt mondta, hogy ő királylány, vele a megbaszás csak úgy megtörténik, ő nem is tehet róla. Igazi kis kurva volt, akit használni lehetett és kellett. Egy alkalommal azt is megbeszéltük, hogy egy barátom megdughatja, de csak hátulról és úgy, hogy nem találkozhat a tekintetük. Közben rám akart nézni, ez volt a heppje. Mondom nem egy szokványos kapcsolat volt a mienk. Volt-e benne érzelem? Valami talán volt, de szerelemnek, sajnos, nem tudom nevezni. Véget vetett neki az, hogy ő a férjét - a maga bonyolult módján - nagyon szerette. A kislányuk születése után sohasem keresett többet.