Ez egy jó eséllyel alacsony pontátlagot megélő gondolatsor lesz. Ismerve azt, hogy az őszinteség, igazság nem divat manapság. Inkább fontos a szelfi, fészbuk, a „többnek mutatom magam, mint amennyit valójában érek” felállás. De szívesen veszem a kihívásokat. Szerintem is a definíciók félresiklásában van részben a tévedés oka. Mert igen, gyávaság kitekintgetni alapvetően egy kapcsolatból. Természetesen minden eset más és egyedi, de ha nincs fizikai, lelki terror, akkor valójában ez csak egy fogyasztói felfogás újabb megnyilvánulása. Mert hol van az alapvető morális értékrend?:) A hűség, a kitartás, a „nem dobok ki egy életet mert megroggyant egy kissé” , STB…? Vajon akkor milyen értékrendet mutat az ilyen ember az utódjának: „ Tudod fiam kicsit kikandikálok, mert unalmas. De ahhoz gyáva vagyok, hogy lezárjam. Inkább megalázom azzal, hogy időről időre hazudok neki, miközben felszarvazom. Nem vagyok elég bátor, hogy megmondjam neki az őszintét. Mi több a saját felelősségemet fel se hozom! Hiszen nem én tehetek arról, hogy szar lett a házasságom! Nem tetszik a férjem/feleségem. Ja , hogy én választottam anno?! Azt már elfelejtettem…”  Ésígytovább, ésígytovább ….. Nem kell hősnek lenni, csak vállalni kellene a felelősséget a tettekért.  Tovább megyek és állítom, hogy nem tudják mit tesznek akik viszonyba bonyolódnak. Ugyanis nem hajlandóak határozottan változtatni az életükön, mert gazdaságilag függenek pl. a másiktól. Vagy van 2-3 gyerek. S más kifogások.  Népszerűtlen amit mondok, de ez a valóság.  Pedig ha felgyűrné mindenki az ing ujját aki változtatni szeretne és vállalná az őszinte szembesülést elsősorban önmagával, majd megtenné a határozott lépéseket önmagáért, akkor sokkal egészségesebb, boldogabb lenne az élete. Szóval, ha valaki változtatna mert nem jó, akkor még ma kezdje el, mert az idő ketyeg. S kb. 35-40 éves kortól a személyiség rendesen kezd bemerevedni, ami után egyre nehezebb váltani. Úgy mondom ezt, hogy több száz esettanulmányt néztem végig amiben ilyen történetek szövődtek. S miért éri meg? Elsősorban az önbecsülésért, mert ezután bátran nézhetsz a tükörbe kedves olvasó; másodsorban az utódaid miatt. Mert bizony az utódok be fognak segíteni. Majd ugyanúgy elszúrják az életüket, vagy még jobban. S azt végignézni már nagyon kemény lesz. Tehát nyugodtan lehet lepontozni, ettől még úgy fog történni, ahogy mondtam. S ha téged kedves olvasó felzaklat amit itt olvasol, akkor ideje segítséget kérni, változtatni. Vagy maradni a régiben… :) Természetesen tisztelet a kivételeknek. Mert vannak.