Nézed a kijelzőt és próbálod kitalálni ki az akit keresel, milyen nicknév mögé bújt vajon. Nézelődsz, levelet írsz gondolkozol mivel hívhatnád fel a figyelmét. Aztan jönnek vagy nem jönnek a válaszok, elmaradnak a levelek, olyanok írnak akik nem érdekelnek. Néha csalódásként éled meg néha nem.aztan jönnek az első randik. Kinek milyen sikerrel, attól is függ mi a kitűzőt cél. Olvasom a leveleket, a történeteket és kezd kibontakozni, hogy sokan ahelyett, hogy a boldogságot találnák meg, még több sebet kapnak. Előttem is rengetegen leírták már mennyire nem szép nem válaszolni, de az az igazság, hogy van, hogy nincs rá idő. Mikor pedig lenne akkor már annyi idő telt el, hogy márnincs is értelme igazán ez van engedjük el nyilván nem ő volt akiért itt vagy, lépj tovább. Olvasom, hogy a fiúk csak dugni akarnak. Igen van aki csak azért jön ide. (Bár erre vannak más oldalak szép számmal) Kezdetnek itt vannak a lányok, asszonyok, nők, hölgyek. Őket akarja a legtöbb fiú, férfi, férj azaz mi. Ki egyszeri alkalomra, mondhatnám használatra, mások hosszabb távra terveznének. Az Ő elvárásaik magasak, de legyünk őszinték nekünk is vannak elvárásaink. Számomra mondjuk fontos a sport, tehát álmaim szeretője ne ugorjon ki az ablakon ha esetleg ilyen jellegű ötletem akadna. Azonban engem a kor, súly és egyébb számok nem hatnak meg annyira. Eléggé fiatalos tudtam maradni ezért szeretném ha nem anyukám lenne mellettem, azonban nem a számok döntenek ebben sem. De mi is könnyen két csoportra oszlunk. Vannak ők akik csak egyszeri alkalomra keresnek, és vagyunk mi akik a lehetőségekhez képest ezt is komolyan gondolják. A sort igazából a végtelenségig lehetne folytatni, de sokkal fontosabb, hogy tudjuk elengedni a mindennapi sérelmeket és legalább ide ne sebeket osztani és kapni járjunk. Éljünk vagy ne éljünk a lehetőségekkel, de közbe azért legyünk néha legalább magunkhoz őszinték. Szerintem...