mint pillangószárnyak úgy érintelek úgy haladok végig nyakad kecses ívein csak lágyan és éterin szinte csak a gondolatommal mintha csak álmomban mintha csak a felhőkön túl léteznénk a csókot is csak lehelem bőrödre selymes rétre a virágokat puha csókok és lehelet könnyű gondolat ez most csupán lebegés az érzések lágy szellője emel hullámzik a haj a has és a kebel mint pillangószárnyak úgy hagyok nyomokat rajtad néhány szemcse hímpor borzongató érintés csupán csípőd emeled még röpülnél tovább lágy ringásod most nem álomba szenderít érzed a bőrödön perzselő leheletem csókjaim ezreit titkos utakat jár végig beszéd helyett most a nyelvem egy rab-angyal vonagló élvezetének minden zamatát megízleltem mint pillangószárnyak olyan halkan verődnek össze a combok és az ajkak alélt energiák vágyat már nem kavarnak bár még lüktet a test de csendesül már a lélegzés megpihen a lélek kielégült érzés lassul a ritmus elhal testedben a dallam szabad és boldog voltál repültél ahogy én akartam...