Kétezer húsz
A férfi az ablakban állt. A ködben szinte teljesen elvesző szemközti szürke panelházat nézte. Nyomasztotta a szürkeség a szinte semmi szín. A november már csak ilyen, sóhajtott egyet. Egy cigarettára vágyott. Egy forró fürdőre és hogy megszabaduljon a nagyjából két hetes borostájától és a nagyjából ugyan ennyi idős depressziójától is. Ezeknek a dolgoknak a háta mögött persze folyton felsejlett az amire igazán vágyott. A Nő. Ha lehunyta a szemét szinte érezte a hátán a nő ujjainak érintését. A kissé égető érzést, amiért és amitől megőrült, ahogy a nő körmei finoman a bőrébe vájtak. Éjszakánként riadtan, verejtékben úszva ébredt fel, az álmai annyira valóságnak tűntek. Szeretkeztek. Az álmaiban folyton szeretkeztek. Már nem voltak szavak, nem léteztek a kézenfogva bejárt folyópartok, elkoptak az üde tavaszi erdők a hátuk mögül. Cigaretta parázsnyira szűkültek össze a bejárt és kikerült városok. Egy-egy eltévedt villamos csörömpölt bele a kéjtől terhes sóhajokba. Szégyenlős függönyök hajlottak félre a nyögések és akaratlan kiejtett szavak súlyától. A mozdulat, ahogy a nő a kispárnába temeti az arcát, elfojtva gyönyörének hangjait, míg a férfi combjai közé szorított arccal az ágyékát csókolja, sokszor felsejlett a reggeli kávé recsegő gőzeiben. Fogmosás közben a tükörben egy félig tárt iroda ajtót látott felsejleni. Az ajtón egy névtábla, persze most nem látszott jól a párás tükörben a név iktória. Hogy ez miért is maradt meg furcsa kényszerképzetként? Furcsa golyóscsapágy a szív és az elme. Feszíti a düh, koptatja a vágy, gurítja fel-alá az idő, kidobja néha a macskakőre a bánat, hogy a golyók repülnek szerteszét utat keresve valami úttalan sodrásban. A férfi az ablakban állt. Azt a hol feltörő hol majdnem szunnyadó éhséget érezte, ami nem az ételről szól. Az éhséget, ami belemar a testbe, de nem a gyomron át. Talán nem is belülről jön. Talán a város lomha szürke semmittevő önmagába fulladó szürkesége is elég hogy felébressze. A megkopott graffitik ócska festékében felsejlik néha egy szempár. A kialvatlan helyijáratok nyögésében ott van egy hang, amit imád hallani. Amit a földhöz vágott telefonokból kifordult alkatrészek is őriznek még. Egy cigarettára vágyott. A füstre ami, ahogy elillan talán magával visz valamennyit a rég kihajítani való dolgokból. A füstre ami egyszer talán felkapja őt és elviszi az elé a kopott iroda ajtó elé a félig elmosódott iktória felirattal középen. A Nő kilép, a tekintetek találkoznak. Egy forró kávéban összeér valami egy másik városban talán. Egy villamos hasítja fel az éjszakát mit sem törődve a férfi mély sóhajával, egy forró tea után, ahogy elalszik és egy gyengéd női kéz megsimogatja az arcát, miközben pokrócot terít rá, hisz az idő elrohant és kijárási korlátozás van. 2020.12.07.
Csatlakozz!
Titkos történetek:
Fekszem a szaunában a priccsen. Testem átjárja a meleg, bizsereg tőle mindenem. Szétnyitom a lábam, érzem, hogy duzzad a csiklóm,...
ElolvasomA szokasos randi menetrendjet kovetve varakoztam most is de igy hogy wellnes 2 ejszakank volt,igy azert nagyobb izgalommal vartam persze...
ElolvasomMiután elélveztem, gyengéd csókot váltottunk, majd beljebb mentünk a lakásba. Tipikus órákra bérelhető, erotikusan felszerelt kis kuckó,...
ElolvasomA megbeszélt helyen találkozunk. Egy könnyű kis nyári ruha van rajtad, ami sokat sejtetően mutatja gyönyörű alakodat. Az ajtó előtt...
ElolvasomEbben a menüpontban összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat témakörönként, funkciónként rendezve. A legtöbb kérdésre itt gyorsan megtalálható a válasz, ha esetleg mégsem, akkor ugyanitt tudsz írni az ügyfélszolgálatnak is.