Remeg a kezem, harmadik alkalommal kenem szét a szempilla festéket a szemhéjamon. Mosolygok a tükörképemre. Újra kamaszlány vagyok, és nem egy kétgyerekes, dolgozó anyuka. A pillangók repdesnek a gyomromban, hevesen ver a szívem és már az orromban érzem a Férfi illatát. Miközben vezetek a randevú helyszíne felé, azon gondolkozom, mikor éreztem utoljára ennyire, hogy Nő vagyok. Nem tudom felidézni, lehet, hogy sosem? Tudom, hogy szeretkezni fogunk órákon át. A sok átcsókolózott randevú után, ma végre az övé lehetek a teljes valómmal. Hihetetlen, de nem furdal a lelkiismeret, nincsenek kétségeim, csak a feszítő vágyakozás, ami köldököm alatt forrón önt el újra és újra. Határozottan lépkedek a magassarkú cipőmben az épület felé, már nem izgulok, vágyakozom. Kinyitja az ajtót mielőtt kopoghatnék, és ragyogó tekintete elárulja, Ő is annyira vágyik rám, mint én Őrá! Megcsókol: várakozás, vágy és izgalom íze keveredik a szájában. Lesegíti a kabátomat, Férfiként viselkedik, mert Férfinak is érzi magát ebben a pillanatban. Becserkészte a zsákmányát, elkapta és magáévá is tette, újra és újra….