Azt nem tudja senki,hogy kezdődött. A kezdetektől,fogva együtt voltam veled......a hőségben a dús növények,és a rengeteg állat között.....mezítelen testtel......Sokáig jó volt,nagyon jó!....De aztán megváltozott,valami....Meztelen tested látványa.....a forró éjszakák....már egyik sem hozott izgalomba...... Csókjaid,már nem voltak mézesek....és ahogy ,kezdtél hízni az egész napos ,édes gyümölcs evéstől,és a henyéléstől....én egyre jobban magányosnak éreztem magam!.... Sokat,hibáztattál,engem a fájós,oldalbordád miatt...hiába borogattam annyi éjszakán keresztül!.... Megittad a megerjedt szőlő-levét!!...és sokat kiabáltál velem!....Amikor ,pedig az arcomba fújtad,annak a nagy száraz,összetekert ,barna-levélnek a füstjét!,amit a végénél égettél a szádban.....akkor elegem lett!!! Otthagytalak!... Messzire,elbolyongtam......a végett,nem érő rengetegben...eltévedtem!!!.....és te nem kerestél!!...Ő rám talált!....és elhalmozott,bókjaival...Szerelmes....,Sziszegő ....Szavaival.!....és ,még ennem is adott.Igaz ,a bőre,nem,volt oly bársonyos,puha,és meleg,mint a tied!...és eléggé,veszélyes,volt néha az ölelése is....viszont a szájában ,volt,valami,ami neked is,de te sohasem használtad!........Tudod,mi történt ezután.....még mindig bűnhődünk,mind a ketten....de ez ,nem csak rajtam múlt!!!!!.......... üvegszív