Szívesen olvasgatom az oldal történeteit van amik tetszenek, van amik tanulságosa…humorosak és vannak olyanok is ami felejthetők. Sosem gondoltam volna hogy egyszer én is belépek a történetírók közé, és továbbra sem tervezem, hogy túl sokszor teszem ezt, de ma egy éve hogy felregiszráltam az oldalra, és a kerek évforduló kapcsán gondoltam megosztom néhány benyomásomat eme furcsa, belterjes világról. Teszem ezt azért, mert az elmúlt hónapokban ,több profillal…megtapasztaltam már a szerető keresés , ismerkedés szinte összes lépcsőfokát, a hosszú napokig tartó, esetenként nagyon tartalmas....néha vicces…néha kicsit nyögvenyelős levelezéseket….a laza vagy feszengős kávézós találkozásokat…és igen…..igen az olyan sokak által izgatottan várt titkos kapcsolatban is volt már részem. Úgyhogy a sok-sok tapasztalat alapján veszem magamnak a bátorságot hogy tanulságokat osszak meg az „elvarázsolt kastély” titkairól. Az újaknak biztosan hasznosak…..a régieknek meg - remélem - elgondolkodtatóak. Első és általános érvényű benyomásom hogy itt az írott és íratlan szabályok csak azért léteznek, hogy legyen mit nem betartani. Mintha szinte mindenki amint felbukkan a lelkes próbálkozók között azonnali és mély amnéziába esne. Nem ismeri a számokat …..hiszen ha 40 év fölött keresek akkor miért ír Rám egy 23 éves…és udvarias elutasítás után, még három levélben próbál meggyőzni arról, hogy higgyem el Ő lenne az igazi. Miért öl valaki energiát abba hogy sok-sok levélváltás, SMS telefon és ígéret után a elegánsan felszívódjon….(gondolom elfelejtette hogy tegnap mi volt a végszó és ettől őrült zavarban van ???)…annyira hogy soha többé nem jelentkezik…..ennek az pikánsabb fajtája mikor már a találkozás időpontját és helyét is megbeszélve és áll be a teljes emlékezet kiesés és a kámfor állapot. Vagy mert…… milyen az élet, derült égből villámcsapásként hirtelen és váratlan utazás…nem várt ügyfél…betegség…....halál…tornádó…. világvége…(szabadon behelyettesíthető kifogások) jön közbe Nem lenne elegánsabb azt mondani, hogy új „húst” dobtak a piacra aki csábítóbbnak tűnik.,..örültem !  Másik kedvenc csoportom a „mosolyalbum” nézegetők lelkes csapata….aki csak azért írnak pár sort, hogy felhívják a figyelmem a postafiókjukra…ahova szeretettel várják a fotóimat…..hogy ők kik, mik, mit vagy kit keresnek az teljesen mellékes…Ők szeretnek nézelődni…..ez szerintük éppen elég indok. Ennek továbbfejlesztett változata az „analitikus nézegetők”….Ők nem elég hogy szörnyen kíváncsiak, de két ilyen-olyan fotóból csalhatatlanul állapítják meg hogy „más típusút keresnek”…..könyörgöm Én magam sem tudom magamról sokszor , ennyi év után hogy milyen típusú is vagyok….akkor Ők vajon honnan ??? Teszik ezt úgy, hogy 90 %-ban valószínű elég régen néztek tükörbe….vagy legfeljebb az „elvarázsolt kastély görbe tükrébe” ahol a kopasz lobogó sörényűnek…….a kicsit pocakos deltás Adonisznak …és a „mafla nyuszi” alfahímnek látszik. Nagyon ritkán bukkan fel a valóban érdeklődő keresgélő …aki a két dimenziót….csak igazodási pontnak tekinti…mert tudja hogy egy ember a hangjától…a gesztusaitól….az illatától , a humorától ( ha van Neki ) …és nem kamu.. …beállított képektől….ügyesen adjusztált dekoltázstól lesz vonzó. Lusták vagyunk és felületesek….közben meg várjuk a nagy mindent elsöprő érzelmeket…mert ezt mindenki lelkesen hirdeti magáról…….csak a megvalósítás,…csak az vérzik el útközben mert picit strapás…időbe és odafigyelésbe kerülne !!! De túllépve a levelezésen…..sok –sok gondolkodás után sem találtam még rá indokot , hogyha két ember szívesen tölti együtt lopott óráit hónapokon keresztül….miért kell minden átmenet és búcsú nélkül eltűnni ….sok-sok megválaszolatlan kérdést…üres postafiókot és hosszú ideig nem múló rossz érzést hagyva maga után ???? Három korrekt és kedves búcsúmondat már nem fér bele ??? Azt hiszem nem tiszteljük egymást….nagyon nem…azt gondoljuk hogy az elvarázsolt kastély homályában minden tolerálható…nem jut eszünkbe hogy amit adunk…lehet hogy hamarosa visszakapjuk ….hogy titokban ugyan, de alapvetően érzéseket keresünk itt a szex mellett….empátia és sokszor minimális udvariasság nélkül……így pedig valószínű hiába !!!! Mikor kicsit megbillenünk a rogyadozó lépcsőn….vagy eltűnünk a süllyesztőben….biztosan nagyon viccesnek képzeljük magunkat….bár szerintem valószínű nem mindenki tud ezen őszintén kacagni. Aztán az ámokfutók elunva a szellemeket és eredménytelenséget (miért nem csodálkozom ??? ) - kicsit kábán és csalódottan az itt tapasztaltaktól - visszalépnek a valóságba …..mert egyre többször tűnik fel a levelezésemben a „törölt tag” jelzés !