Egyedül volt a bérelt lakásban, itt biztonságban érezte magát, lehűtve az egész szoba és a hűtőben innivaló…habár sosincs idejük bármit is inni, enni, mint ahogy az elején csemegékkel kényeztették egymást, a hatalmas párna csaták után kiéhezetten, kis felfrissülést, energia pótlást keresve. Ezek a találkozók már rég másról szóltak, testi lelki éhezőkért a durvaság határait feszegető szenvedélyes szeretkezések, kísérletezések folytak. Úgy érezte, ez a férfi képes vezetni őt az erotika, a szex ártéri mocsaras és gyönyörű erdejében, nem engedi elsüllyedni ahogy sok nő lelke elvesztette az iránytűjét ilyen helyeken..vigyáz rá, hisz ő maga mondta, figyeli minden rezdülését..élvezi a nő fejlődését, a szabadság kibontakozását..ami benne van mindenkiben…a katalizátor viszont kell hozzá…egy nagyon jó partner… A férfi csengetett…és amint belépett, szó nélkül egymás ajkaira tapadtak, tapogatták egymást, a nő letérdelt az imádott test előtt, és vetkőztetni kezdte, azonnali behatolást követelve minden testrészével. A férfi habzsolta, fel falta őt, áthajoltak egymáson, és testrészeik teljes átfonásával szinte azonosíthatatlan formában nyalták falták egymás mindenét… még állva az előszobában, aztán végig a folyosón, be a fürdőszobába, a kézmosás érkezéskor csak igy élvezetes, ilyen fogadtatással…. Soha semmi szokványos nem történt közöttük..minden szeretkezés, üzekedés mintha az első lett volna, mégis ismerve egymás minden kis négyzet miliméterét. A nő minden alkalommal arra vágyott, hogy ez a gyönyörű him okozza az orgazmusát…mégis mindig kicsit besegített a saját ujjaival is itt ott, mégis a férfi ezt is élvezte, a látványt, és szorgalmas partner volt mintha értené hogy ilyenkor a nő a világ hatalmas csiklójának érzi magát, ahova mindenki zarándokoljon el és áldozzon azon oltáron minden jót amit csak tehet. A nő mindenen fel izgult, ami a férfinek örömet okozott és érezhette, láthatta a duzzadó eredményét, vagy ahogy a barna szemek a ködbe révedve félig lecsukódnak..leste, nézte az arcot, amire minden rá volt irva ilyenkor, a düh, a szenvedély, harag, a csodálat, a vágy minden állomása. Ezek az ágyrács tördelő pásztorórák rég ismétlődtek, szünetekkel, és rapszódikus időszakokkal tarkitva…semmi birtoklás…semmi lekövetés, féltékenység…a hármas együttlétek, próbálkozások már lecsengtek…talán újra felébred bennük a vágy, hogy láthassák. A partner izgalmát mással, ami paradox módon másképp izgató és ajzószer a következő alkalmakra…ha sikerül, beszámolok majd…addig szép estét és álmodozást kívánok az olvasónak…