Civilizációnk már a felbomlás és széthullás állapotában van, ennek számtalan jelét tapasztalhatjuk. Ha az egyének boldogtalanok, akkor a közösség is az lesz. Az embernek két fő természetes örömforrása van, az egyik a táplálkozás, a másik a szex. Ha a másodikkal problémák adódnak, akkor sokunknál az elsőre tevődik át a hangsúly. Az eredmény szemmel látható, illetve egzakt módon mérhető. A mai társadalmi berendezkedés nem biztosítja az optimális feltételeket az ember megfelelő működéséhez. Ha a szexualitást akarjuk vizsgálni (és akarjuk), akkor az elején, a serdülőkornál kell kezdenünk. Addig lezajlik a személyiségünk kialakulásának első szakasza, a második szakasz pedig ekkor kezdődik, és nagyjából 18-20 éves korig gyakorlatilag be is fejeződik. A szexuális fejlődésünk itt még nem ér véget (a jó pap is holtig tanul), de a személyiségünk döntően már alig változik. Hacsak valamilyen okból mi magunk nem érezzük a változtatás szükségességét. A változás belülről indul el! Ne is akarjuk megváltoztatni a másikat! Feltetted már magadnak azt a kérdést, hogy ki vagyok én tulajdonképpen, miért pontosan az a személy vagyok, aki vagyok? Tulajdonképpen Te hozod létre az a személyt, akivé válsz, akit a külvilág is megtapasztal. Az agyunk hozza létre a gondolatainkat, és viszont, a gondolataink alakítják az agyunkat, ami aztán megint megváltoztat minket. Egy biológiai visszacsatoló áramkör működik bennünk. Ördögi, nem igaz? Biológiai lényként képesek vagyunk bármikor megváltoztatni az identitásunkat. Ha úgy tartja kedvünk (vagy úgy hozza a sors), a gondolatmintáinkat össze tudjuk vegyíteni valaki máséval, ezáltal létrehozunk egy kevert identitást, ami elég mély élmény tud lenni. És a környezetünk (magunkról nem is beszélve) csak csodálkozik, hogy mi történt, mitől ez a nagy változás? Ezt a katartikus élményt hívjuk úgy, hogy szerelem. A természeti népeknél nem jelentkeznek azok a problémák, amik a nyugati típusú berendezkedésben mindennaposak. Rohanunk, rohanunk, rohanunk… Hová? Az életünk nemcsak úgy megtörténik. Az élet mindennapi döntéseink sorozata. Ha rosszul döntünk, az élet egyszerűen elmegy mellettünk. A nap történései valójában a gondolatmintáinkon alapulnak. Változást szeretnél az életedben? Változtasd meg a gondolataidat! Hogyan akarsz változást, ha nap mint nap ugyanúgy gondolkozol és ugyanúgy cselekszel? Ma már a szexualitáshoz is másképpen viszonyulunk és a viselkedés is jelentős változáson ment keresztül az utóbbi évtizedekben. Anyám még úgy tudta (gondolom az anyjától), hogy az önkielégítéstől gerincferdülést (!) lehet kapni. (Ezzel persze nem riasztott el tőle.) A mai fiatalok már teljesen mások. Sokkal felvilágosultabbak ezen a téren. Mondjuk mi is mások voltunk a szüleinkhez képest. A világ gyorsan változik. A technológia evolúciója gyorsabb (exponenciálisan nő) a technológiát létrehozó faj evolúciójánál. Még a rövidtávon bekövetkező hatások is félelmetesnek tűnnek. Az Internet meghatározó szerepet tölt be már a párkapcsolati „piacon” is. Ezt itt ugye nem kell bővebben kifejtenem. A fiatalokra rengeteg veszély leselkedik, és a korukból adódóan még nem tudják ezeket reálisan felmérni. Felelőtlenül küldözgetnek magukról képeket email címre, telefonra… Sokszor csak a véletlen menti meg őket a nagyobb bajtól. Most kapcsolódnék az 5. levelemben leírtakhoz, amiben ugye arról esett szó, hogy miért kell család és feleség mellett még szerető is. A kulcsszó itt a gyakoriság. Nemrég beszéltem itt egy hölggyel, aki azt mondta nekem, hogy nem a szex hiányzik neki, abból van otthon elég, több is mint kellene. Arra már nem tértünk ki, hogy mit ért ez alatt. Mi a sok, naponta többször, vagy havonta egyszer? És ez a házasságkötéskor is sok volt, vagy csak később vált azzá? Esetleg a minősége olyan, hogy abból még egy is sok? Amit most elmondok az maradjon köztünk, jó? A férfi gyárilag úgy van felépítve, hogy ha bizonyos időközönként (ami persze egyén és korfüggő) nem kapja meg azt, ami szerinte neki alanyi jogon jár, akkor morcos lesz. Persze a nők sem kivételek, már ami a morcosságot illeti. Mármost, ha otthon nem „szolgálják” ki, akkor vagy az önkiszolgáláshoz folyamodik, vagy regisztrál a Viszony.hu oldalra. És most olyan jön, amit nem minden Nő tud. Amikor elmondom nekik, csak hüledeznek. Ha eltelik egy bizonyos idő (ami természetesen megint csak egyén és korfüggő), akkor odalent fájni kezd, és így jelez, hogy idő van, tessék szaporodni, mert különben… Eddig persze még nem mondtam újat. De van egészségügyi oldala is. Aki rendszeresen él nemi életet, annál alacsonyabb a kockázata a prosztataráknak. Ezt egy ausztrál kutatók által közölt tanulmányban olvastam évekkel ezelőtt. Úgyhogy kedves hölgyek, ha a férjük (barátjuk) erre hivatkozna, tessék megértéssel kezelni a helyzetet. És van még valami. Nem tudom másnál hogy van, mert nem végeztem kutatást ebben a témában (sem), azt meghagyom a tudósoknak, de ilyenkor az ***om egy nagy nulla szokott lenni. Megkönnyebbülés az van, a fájdalom elmúlik, de örömérzet egy szál se. Valószínűleg így büntet a természet, ha megszegjük a törvényeit. Ezért (is) igyekezzünk mindig törvénytisztelő polgárként élni.