Ez a tizenkilencedik történet, és eltelt a második hónapom. Éppen így stílusos, a húsz csalókán kerek szám lenne ... a történet még folytatódik még, úgy érzem. A két hónap alatt megszámlálhatatlan levélben kaptam meg a kérdést, hogy milyen viszonyt akarok? Mert ő "csak szexet" szeretne. Eleinte nem vettem komolyan és a hangulatomtól függően adtam erre a kérdésre valami hányaveti választ, flörtölőt, szemérmesen elhárítót vagy kéretlenül önfeltárót, de egyre elgondolkodóbban. Voltak, akik körülírták, árnyalták, nyitva hagyták a lehetőségeket, de a többség rögtön le akart csekkolni... csak szexet, nos? (Lehet, hogy ugyanez az igény női oldalról épp ilyen gyakran elhangzik, én nyilvánvalóan csak férfiakkal váltottam leveleket. Szóval ez a történet NEM a férfiakról szól egy nő szemével, hanem a viszonykeresésről az én szememmel, levelek, beszélgetések és személyes tapasztalatok nyomán.) Csak szexet... ízlelgettem egy ráérősebb estémen a lehetőséget. Ez lenne a színtiszta párlat... maga a bonyodalommentes kellemesség. A levelekből azonban kitűnt, a legtöbb ember hamar rájön (vagy eleve tudja:)), hogy a "csak szex" unalmas, még ha pillanatnyilag édes érzés, akkor is az... Ha nincs két ember közt semmi más viszony, ha nincs semmiféle (?) érzelem, akkor egy idő után a közöny unalmat, aztán unalmas szexet szül. Így tisztán hosszabb távon nem működik, maximum egyszer-kétszer, de akkor hol a "viszony"? Ám abban a pillanatban, amikor ha elvetjük a "csak szexet" alternatívát, ingoványos talajra lépünk... Nem tudunk meghúzni sem magunknak, sem a partnernek! vonalakat, szinteket. Hogy eddig, és ne tovább. Persze ne is alább. Tovább mi jöhet? A szerelem? Nyilvánvaló, hogy sem te, sem én... - és még sokan mások sem - nem szeretnénk belebonyolódni fájóan fájó érzelmi gubancokba, megelégednénk egy kis vérpezsdítéssel, érdekes beszélgetésekkel, esetleg egy erotikus -baráti viszonnyal. Hát igen, a baráti viszony lenne a legjobb, valljuk be, egy olyan baráti viszony, amibe belefér néha egy vendéglői vacsora, egy kis közös színház-élmény, vagy diszkrétebben a kedvenc vers elolvasása vagy egy film megnézése, nagyritkán egy kis munkahelyi problémamegoldás, egy kis "de hülye voltam tegnap, de majd rendbe hozom, csak hogyan..." -típusú tanakodás és közben az ágyban megmarad a hevület, a vonzalom... Ez egészen más, mint a szerelem, és nem is tűnik olyan veszélyesnek. Akkor miért nem gyakoribb vajon? Nekem az a tapasztalatom, hogy ilyen erotikus barátság akkor alakul ki, ha a barátok csinálnak is valamit együtt, a szexuális életen és a felszínes beszélgetésen kívül. Eleinte a randi-szervezés bonyodalmai kielégítik ezt az igényt, de könnyen meglehet, hogy kialakul egy rend, egy megszokott hely, randi-rutin... csökken a viszony kalandossága, és megint ott vagyunk, mindannyiunk réménél, az unalomnál. Szóval a legjobb, ha van valami közös érdeklődés, szórakozás, hobbi vagy sport a randikon kívül is, ha van rá idő. Idő. Ha van, tartóssá teheti a viszonyt, vagy a hiánya felőrölheti a kapcsolatokat, mert több-kevesebb kísérletezés után kölcsönös csalódáshoz vezethet. Innentől persze nincs tovább a történetem sem, mert nem tudom a megoldást... még az időtényezőre sem, hacsak... ha mégis, az egy másik történet lesz. A huszadik:).