Szép kora őszi délután volt, mikor hazafelé mentem munkából. Általában autóval szoktam járni, de aznap valamiért nem indult be reggel és a szerelő csak másnapra tudta vállalni a javítást. Nem volt kedvem busszal menni, így maradt a jól bevált módszer, a gyaloglás. El-elgondolkoztam az aznap történteken és már a következő napi munkámon járt az eszem. Egy kis patak hídján keresztül vezetett az utam. A lenyugvó nap sugarai megcsillantak a folyó víz tükrén. Amint átértem a hídon a távolban egy csinos lányra lettem figyelmes.Szembe jött velem, egy táska volt a kezében. Hosszú, barna haja meg meglibbent a szélben. Csinosan volt felöltözve. Ahogy egyre közelebb ért, akkor vettem észre, hogy már nemi annyira fiatal, úgy kb. 40 éves lehetett. Húúú gondoltam de jól tartja magát! Ahogy elhaladt mellettem egy pillanatra Ő is rám nézett, de nem túl hosszú ideig. Ennek biztos jóképű,gazdag pasija lehet. Ilyen drága ruha, ez az illatfelhő, ápolt tiszta haj, ékszerek. Istenem, én miért nem születtem gazdagnak! Na mindegy, azért még egyszer biztos ami biztos utánanéztem,imádom a popsikat meglesni! Megálltam és csak néztem és néztem, nem tudtam levenni a szemem róla ... megállt számomra egy pillanatra az idő! folyt.köv: Laci