Azt mondják, az apró örömök teszik az életet boldoggá. Minél idősebb leszek, annál inkább hiszem, hogy ez így is van. De talán csak azért, mert a lelkünk elcsendesül. Már nem dőzsölni akarunk, már jobban meg tudjuk fogalmazni saját magunk számára a fiatalon még aprónak tűnő, de mára már talán a nekünk legfontosabb részleteket. Azt is mondják, hogy a férfiak később érnek. Lehet hogy így van, de talán inkább nemesednek. Nem tagadom, szeretem a nőket. Ha belegondolok, akár még néhány évvel ezelőtt is megfordultam minden szexy lány után az utcán. Minél fiatalabb volt, annál inkább rácsodálkoztam a szépségükre. Mostanság új dolgot vettem észre magamom. Sokkal inkább észreveszem azokat az apró kis finomságokat, amiket ma már tudatosan is keresek. De ezeket, bármennyire is szépek, nem a 20 éves lányokban találom meg. A korban inkább hozzám illő, velem egykorú vagy akár kicsit nálam érettebb hölgyeket kezdtem el figyelni és rájuk is teljesen másképpen tekintek. Ő pont ilyen volt, ahogyan a székesfehérvári szakmai napon a színpaddal szemben a széken ült. Lábait kecsesen keresztbe tette és a nap végét lezáró műsort figyelte. Láthatóan a férjét (párját) várta és talán kicsit unatkozott is, hiszen csak kísérőként érkezett és a nap szakmai része nem érdekelte. A rendezvényen mint egy gyártó cég kiállítójaként vettem részt és a sokaság ellenére nem volt túl sok látogató a standoknál. Gondoltam keresek magamnak valami kellemes látnivalót (azaz tudatosan egy szép hölgyet), hiszen én is untam már az egészet Ekkor vettem észre őt és azonnal megláttam benne az érett asszonyt. Az csak a szenvedélyes embereknek a sajátja, hogy észreveszik amikor megnézik őket. Ő is, szinte rögtön megérezte a tekintetemet. Olyan gyorsan pillantott rám, hogy ha akartam sem tudtam volna elkani a fejem. De hát nem is akartam, hiszen ahogyan rámnézett, nagyon is a kedvemre való Nőt láttam. Állta a tekintetemet, majd egymásra mosolyogtunk. Semmi több nem történt. Akkor, ott nem lehetett ennél több, hiszen a párjával jött, én pedig nem hagyhattam el a helyemet. A nap a végéhez közeledett és én lassan készülődni kezdtem, amit láthatóan kissé feszülten figyelt. Talán ő is szeretett volna többet kihozni ebből, talán ő is vágyott rá, hogy átöleljem. Ezt nem tudom. De én elképzeltem ahogy magamhoz húzom, ahogy megborzong a vágytól, mikor hozzáérek. Ahogy ezt írom, az izgalomtól most is megemelkedett a pulzusom és szaporábban veszem a levegőt. Volt valami megmagyarázhatatlanul ősi, ösztönös közöttünk. Elindultam az autómhoz, ami a parkolóban állt. Még visszanéztem rá egyszer. Láttam a szemében a vágyat és ugyanakkor egy kis szomorúságot, hogy csak ennyi járt nekünk. Azért még egyszer rám mosolygott és elköszönt tőlem. Én szintén, bár mindenkit félrelökve rohantam volna hozzá, hogy csókot lopjak tőle. Bár úgy érzem nem kellett volna lopni, adta volna ő. Biztos vagyok benne, hogy egy nagyon izgalmas, szenvedélyes Nő volt, akivel ott futólag találkoztam. Sok ilyen élményt kívánok még magamnak és nektek is (és remélem, még találkozom vele).