Ahányszor látlak, elhagynak a szavak csend lesz végre, béke, elcsitul a harag Ahányszor látlak, felragyog az utca, a kopott, öreg járda fényes lesz és tiszta Ahányszor látlak, rámköszön az Isten, hangjából hallom, érzem: semmi nincsen ingyen... Ahányszor látlak, tavasz lesz a télből, csend lesz végre, béke, mosoly lesz a könnyből Ahányszor látlak, rámköszön az Isten, hangjából hallom, érzem: semmi nincsen ingyen... Hogyha kell, majd eléállok bátran, Általad én mindig a szebbik arcát láttam... Látlak, ha nem vagy itt, hallom a csendjeid, ami körbevesz, néha megsebez, némán átjárja életem perceit Hallom a színeket, látom a csendeket, mélyen legbelül én már érzem azt, amit felfogni, érteni nem lehet... Ahányszor látlak, rámköszön az Isten, hangjából érzem, semmi nincsn ingyen Hogyha kell, majd eléállok bátran, Általad én mindig a szebbik arcát láttam...