9 pont a hűtlenségről, vagyis arról, hogy miként szokás félreértelmezni a hűséget. 5. Az "örök" hűség kivétel, nem szabály. Sőt, még az évtizedekig tartó hűség is inkább kivétel. Ahogy Fischbach mondja, semmi értelme valamit patologizálni, ami ennyire gyakori. Márpedig a hűtlenség a legtöbb kapcsolatban előfordul, nem valami ritka kivétel, hanem az állítólagosan monogám rendszer része. Inkább azt kéne firtatni, hogy az abszolút hűség iránti elvárás miért nem teljesül az esetek túlnyomó részében. Talán éppen az elvárással van a baj. 6. Mindenki szerethet több embert is egyszerre. Már romantikus értelemben, persze - állítja Lisa Fischbach. Nem tudom se megerősíteni, se cáfolni. Biztos, hogy vannak emberek, akik több partnert is tudnak szeretni egyszerre, de megengedem, hogy ez nem megy mindenkinek. Ráadásul a félrelépéshez nem is szükséges a szeretet. Se egyik, se másik partnert nem kell hozzá szeretni. Vagy lehet szeretni az egyiket, és a másikat nem. Más kérdés a poliamória, amelyre itt utal: szerinte a legtöbben azért idegenkednek a gondolattól, hogy többeket is lehet szeretni, mert erről semmilyen tapasztalatuk nincs, és félnek az ismeretlentől. Azért ne feledkezzünk meg az egész anyagi vonzatáról sem, meg arról, hogy mi van a közös gyerekekkel több, egyenrangú partner esetén. http://blog.viszony.hu/a-hutlenseg-nem-kivetel-hanem-a-rendszer-resze