Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

Rendszerüzenet

Megerősítés

Rendben

Mégsem

Tíz esküvőre hat válóper jut hazánkban

A válások háromnegyedét a nők kezdeményezik

Budapest, 2014. 01. 16.

2008 óta folyamatosan csökken a válások száma Magyarországon, aminek több – köztük természetesen gazdasági – oka is lehet. Ami viszont nem jó hír, hogy a házasságkötések száma is érezhetően kevesebb, mint volt néhány évvel ezelőtt. Az okok nagyon hasonlóak a válások csökkenésének okaihoz, legalábbis ami a gazdasági vetületet jelenti: kevesebb pénz = kevesebb házasság és válóper. Az egy házasságkötésre jutó válások aránya is kedvezőbb, mint volt 2-3 éve, még ha csak néhány százalékkal is – derült ki a Viszony.hu friss kutatásából.

A KSH adatai szerint a kétezres évek közepén évente 25 ezer válást és 45 ezer házasságkötést regisztráltak Magyarországon. 2012-re ez a két szám 3, illetve 9 ezerrel csökkent, azaz ennyivel kevesebb válópert, valamint esküvőt tartottak hazánkban az olimpia évében.

2010-ben 100 házasságkötésre 67 válóper jutott, ami rendkívül magas, 67%-os arány, soha ennyi még nem volt korábban Magyarországon. Elmondhatjuk, hogy ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy az évtized elején három házasságkötésre két válóper is jutott. 2012-es adatok szerint ez az arány némileg javult, a 21.830 válás és 36.161 házasságkötés 60%-os mutatót jelent.

A kilencvenes évek elején évente csaknem kétszer annyian kötötték össze az életüket papíron is, mint napjainkban. A válások számában nincs nagy elmozdulás, de mivel akkoriban jóval többen házasodtak össze, a kilencvenes években csupán a házasságok harmadára jutott egy válás. Jelenleg ez az arány a kétszeresére ugrott.

Magyarországon a lakosságszámra jutó válások aránya az európai átlagnak felel meg. Érdekesség, hogy ennél az átlagnál némileg magasabb az arány az észak-európai országokban (ott tehát gyakoribbak a válások), viszont alacsonyabb a tradíciókat jobban tisztelő dél-európai népeknél (ritkábbak a válóperek). Listavezetők a lettek és a litvánok, náluk közel kétszer olyan gyakran adják be a válópert, mint Európa más országaiban, de dél-nyugati szomszédunknál, Szlovéniában például már csak fele akkora a válási arány, mint nálunk – derült ki a Viszony.hu kutatásából.

Bár itt is jelentős a javulás a számokban, a látszólag kedvező statisztikában minden bizonnyal benne lehet az is, hogy manapság egyre többen élnek kapcsolatban anélkül, hogy házasságot kötöttek volna. Emellett könnyen lehet, hogy itt is a pénz, illetve annak hiánya torzítja a statisztikát. Jelenleg ugyanis a házassági bontóper – ahogy hivatalosan a válópert nevezik – illetékköteles, 30.000,- Ft-ot kell leróni az államkasszának, ha válni szeretnénk. Ezt nyilván egyre kevesebben engedhetik meg maguknak.

„A házasságok és a válások száma nem csupán gazdasági okokból csökken, hanem azért is, mert kezdjük lerázni magunkról a vallási és társadalmi nyomást. Ma már sokkal inkább önmagunk lehetünk, a vágyainkat, az igényeinket bátran kielégíthetjük saját belátásunk szerint. Sok házasságot éppen egy viszony menthet meg a teljes kihűléstől, ráadásul valós piaci igényről van szó” – tette hozzá Györfi András, a Viszony.hu alapítója.

Legenda viszont a házasságok hetedik évének kritikussága a válások szempontjából. Korábbi kutatások mind azt mutatják, hogy nincs emelkedés a válások arányában a házasságkötést követő hetedik évben. Azt a tényt viszont nem hagyhatjuk figyelmen kívül – még akkor sem, hogy ha ezt egy korábbi amerikai felmérés állítja –, hogy a válások háromnegyedét a nők kezdeményezik. Uraim, tessék ezt átgondolni!