Sebastien profilképe

Vágyak vonzásában

Sebastien, 2020-10-25

A barátnőim azt mondták hagyjam a francba a társkeresőket. Álltam a tükör előtt és azon morfondíroztam látszom e 45 évesnek. Mondjuk így smink nélkül biztos, bárha a korombeliekre gondolok akkor nem. Mit csináljak a hajammal? El kéne mennem fodrászhoz is. A férjemet úgyse érdekli, tök mindegy mit csinálok magammal. Majd lesz valaki, akit érdekelni fog. Ezt most eldöntöttem. A francba az esküvővel, meg a holtomiglan dumával, ha nem vagyok boldog. Akkor mire ez az egész? Sikerült aznap is egy órát elszöszölni a fürdőszobában reggel. Mire kitaláltam mit fogok felvenni, az önmagában megérne egy misét, na mindegy, hagyjuk. Szóval mi legyen azzal a társkereséssel? Próbáljuk meg, egyszer élünk, azért mert nekik nem jött be, nekem bejöhet. Előbb elmegyek elintézem a dolgaim,aztán ha visszaértem, akkor mielőtt a gyerekek hazaérnek, a kellemes nyugalomban megcsinálom a regisztrációt. Úgy is történt. Rögtön kaptam 48db levelet. Aztán másnap még 22-őt. Az agresszívek, farokmutogatók, nyomulósok, unintelligensek, „köllkóla” szintűek helyből kiestek, de így is maradtak egy jó páran. Pedig semmi különöset nem írtam, intelligens, meg dekoratív 40-es hölgy keresi oroszlánját, akit megszelídíthet. Gondolom, ha a melleimet rakom ki, akkor 248 levél jött volna. A pasik már csak ilyenek, a többségük csak dugni akar. Jó kislány vagyok, ezért udvariasan válaszolgattam, de úgy döntöttem kivárok. Egy se fogott meg úgy igazából. Majd azt, akitől valami frappáns érkezik, nem ilyen hülye sablondumák. Még hogy a nők egyszerűek…pfff. A pasik a faék egyszerűek. Nekik csak arra vagyunk jók, hogy üldözzék a vadat, mi meg csináljunk úgy, mint akit üldöznek. Na nem. Kinőttünk már ebből a korból. Aztán jó pár nap eltelt… Aztán egyik nap beesett egy levél. Azt írta, hogy ő Dorothyt keresi és fél, hogy nem találja meg, a sárga úton valahol elvesztette. Ez tetszett. És hogy menjünk együtt Ózhoz, mert csak akkor igazán bátor, szeretné látni a varázslatot. Megadta az emailjét, ott kezdtünk el levelezni. Üdítő volt, ahogy írt, sehol egy helyesírási hiba, választékosan fogalmazott és még meg is nevettetett. Azt rögtön láttam, hogy egy határozott, de érzelmes fiúval van dolgom. Minden érdekelte, ami én vagyok. És még humoros is volt. Egy idő után már kezdett kialakulni valami kötődésféle, alig vártam a mailjét. Jöjjön aminek jönnie kell, egy hirtelen ötlettő vezérelve küldtem róla magamról egy fotót. Megírta, hogy tetszem neki, de a személyes találkozó az fontosabb. Ő is elküldte magát. Nem volt egy Brad Pitt, de ez nem is számított már. Vonzódtam hozzá. Leleveleztük, hogy másnap találkozunk. Régen izgultam ennyire. Rögtön megismertük egymást. Élőben jobban nézett ki, mint a fotón. Szép barna szemei voltak, ápolt keze és sármja, ezt biztos mindig kihasználta, bár azt mondta nem egy ilyen ágyrajáró típus, bár volt egy-két kalandja. Teljesen decensen, ugyanakkor felszabadultan viselkedett, csak én voltam olyan, mint egy 16 éves csitri, mindenen nevetgéltem vagy majdnem mindenen. Persze észrevette. Mondta, hogy ne izguljak, nem fog semmi olyan történni, amit nem akarok sem most, sem később. Csak úgy elrepült a másfél óra. Puszival búcsúztunk. Teljesen megbíztam benne és nem csalódtam, tényleg az volt, akinek mondta magát. Semmi allűr, semmi póz. Eljátszottam gondolattal milyen lehet vele az ágyban. Biztos nagyon figyelmes. Egyre inkább úgy gondoltam, hogy csak jó lehet vele. 13 év ellaposodott házasság után vágytam arra, hogy valaki figyeljen rám és érdekelje mi van velem és nekem is jó legyen, meg egyáltalán. Ez a fiú úgy nagyon egyben volt, mint a mesében, lehet csak álmodom? Itt valami átverés van, bujkált bennem a kisördög, lehet kandi kamera. Két nap múlva elugrott délben a munkahelyemtől nem messze lévő kávézóba egy déli kávéra, értékeltem az igyekezetét. Egyre jobban vonzódtam hozzá. Férfiként a férjem sokkal jobban nézett ki, de ebből a férfiből elképesztő férfiasság és valami bájos gyengédség áradt. Kezdtem magam nőnek érezni, éreztem, hogy vágyik rám. Na mi legyen, megadjuk magunkat? Kérdeztem magamtól a tükörben másnap reggel. Még inkább várok, hátha mégis én látok valamit rosszul ebben a rózsaszín ködben. Bár nem úgy tűnt. A szexet is kibeszéltük, ki, kivel, hányszor, miért, hogyan, ki, mit szeret csinálni, már mindent tudtam erről is. A felesége is csak szétteszi a lábát, mint én otthon. Pfff. Mesélt a kalandjairól, hát volt benne egy-két hajtűkanyar. Azt vettem észre vágyom rá, hogy megérintsen. Ez másnap meg is történt. Az utcán séta közben megfogta a kezem, selymes érintése volt, ó istenem egy férfi fogja a kezem. Ha más nem történik, már ettől boldog leszek, de azért itt inkább ne álljunk meg. A közeli park egy félreeső padjára ültünk le. Fogta a kezem és csókot nyomott rá. Hát akkor jöjjön, aminek jönnie kell. Közelebb hajolt, éreztem a bőre illatát, lágyan csókolt, bizsergető érzések futkostak rajtam, egyáltalán nem volt tolakodó. Átölelt és újra megcsókolt, most már én sem türtőztettem magam, kellemes volt a szájíze. Most már annyira vágytam rá, hogy azt se bántam volna, ha itt a padon magáévá tesz. Lehet működik a telepátia, mert megkérdezte: „Hol szeretnél szeretkezni?” Szeretkezni. Szerelemből. De régen volt már, el se hiszem, hogy ez velem történik most. „Ezt rád bízom.”-mondtam neki, bíztam az ízlésében, mindig olyan választékosan öltözött, tiszta volt az autója, a cipője, nem úgy tűnt nekem, mint aki egy útszéli motelbe rángatna be egy gyors kufircra. „Akkor megleplek.”-kacsintott pajkosan. Egyre jobban éreztem magam vele, nagyokat nevettünk és húztuk egymás agyát. Vevő volt ezekre is. Még mindig nem hittem el, ilyen pasi nincs. Legalábbis a barátnőim már mióta próbálkoznak, én meg elsőre kifogom az aranyhalat? Másnap reggel egy nem várt sms-el indult a nap, hogy mennyire kíván. Próbáltam a reggeli rutin dolgokat elrendezni, kicsit nehezen ment, állandóan ő járt a fejemben. Ólomlassan telt az idő. A munkatársaim is megkérdezték minden rendben? Próbáltam határozott lenni, nem biztos, hogy elhitték. A munkahelyemtől két utcára várt, beültem mellé az autóba, a fülembe súgta, hogy szeret és megcsókolt. Édes volt a csókja, mint ezer ambrózia. Próbált úgy vezetni, hogy közben fogta a kezemet. Egy eldugott kis utcában egy elegáns mokkahotelben foglalt szobát. Becsukta az ajtót mögöttünk. Kicsit tartottam tőle, hogy mit fog szólni a testemhez, ami már korántsem volt tökéletes két gyerek után. Reméltem nem fordul sarkon. Próbáltam elhessegetni a gondolatot. Lassan bontott ki a kosztümömből. Közben én is kigomboltam az ingét. Enyhén szőrös volt a mellkasa. Bár már alig volt rajtam ruha, elöntött a forróság. Enyhén kifli formájú hímtagja már mereven várt rám. Behúzott a fürdőbe, végigszappanoztuk egymás testét. Mindig a vékonyabb, de izmos pasikat szerettem, ő pont ilyen volt. Gyengéden végigment a kezeivel mindenhol, nem tolakodott, ez tetszett nekem, hogy nem kezdett el rögtön nyúlkálni. Az igazságot megvallva őrjítően vágytam rá, alig vártam, hogy magáévá tegyen. A férjemet már nem érdekelte az előjáték és ezért utáltam már vele lenni, ráadásul 3 perc alatt elélvezett. Aztán átfordult és elaludt. Ez ment már évek óta. Ő lassan adagolta a vágyat, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Régen éreztem már ilyet. A hátamon feküdtem és ő végigcsókolt leheletfinoman, éreztem, ahogy a vágy kúszik felfelé és teljesen elöntött, hozzá-hozzáért a mellbimbómhoz, mintha csak véletlen lenne. Elkezdte körkörösen nyalogatni, a keze a combom belső felét simogatta, már teljesen átnedvesedtem. Lágyan simogatta a puncim, őrjítő volt. Megcsókolt. A gerincemen táncoltak a vágyak föl és le, áradt szét a kéj minden irányban, bizsergető volt. Megfogtam a férfiasságát és játszani kezdtem vele a kezemmel. Közben az ujjaival már a kisajkaimnál járt és nagyon lassan előbb az egyik, majd a másik ujjával is belülről kezdett el izgatni. Lejjebb csúszott és a nyelvével körbenyalt, lassan közelített a csiklómhoz, amikor elérte megremegett a testem a gyönyörtől. Ritmusosan csinálta, közben az ujjaival olyan hatást ért el, mintha száz csiklóm lenne. Szétfeszített a kéj, jobbra, balra dőltem a testemmel, nem bírtam már nyugodtan lenni. Újabb és újabb hullámok jöttek, egyre magasabbra szárnyaltam… És akkor elért a gyönyör, úgy lüktettem azt hittem szétesik a testem, a kéj egészen a fejem búbjáig elért. Óvatosan hatolt belém. Ahogy elkezdett ritmusosan mozogni, újabb kéjhullámok árasztottak el. Azt kívántam bárcsak itt meg tudnám állítani az időt örökre. Betolt egy párnát a fenekem alá és megemelt, egészen mélyre behatolt. Lassan mozgatta a csípőjét. Aztán egyre jobban elkezdett zihálni, éreztem belül ahogy belül elönt a magja, összerándult a teste, mindketten lüktettünk tovább, mintha soha nem akarna véget érni. A gyönyör hullámai lassan tűntek tova… Átölelt. Megcsókolt. Simogatta a hajam. Becsuktam a szemem és próbáltam minden pillanatát kiélvezni. Cirógatta az arcom. Végigsimított a testemen. Hogy nekem ezek után haza kell mennem-jutott eszembe. A fülembe súgta, hogy szeret, én visszasúgtam. Azt hiszem végérvényesen belészerettem. De hogy fogok kibírni nélküle egy napot is? Néha elég nehéz volt megszervezni, de mindig megtaláltuk a módját, hogy együtt legyünk. Olyan voltam, mint a róka a Kis hercegben: „Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet...” De mindig jött és pontosan. Régen voltam ennyire szerelmes. Végre egy férfi tudta értékelni aki vagyok. Úsztam a boldogságban…

Segítség:

Ebben a menüpontban összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat témakörönként, funkciónként rendezve. A legtöbb kérdésre itt gyorsan megtalálható a válasz, ha esetleg mégsem, akkor ugyanitt tudsz írni az ügyfélszolgálatnak is.

{nick} profilképe
0/10

{title}

{nick},

{body}

Elolvasom
Pontátlag: {point_avg}/10
{nick} profilképe
0/10

{title}

{nick},

{body}

Elolvasom
Pontátlag: {point_avg}/10

Rendszerüzenet

Rendszerüzenet