secretloner profilképe

Bárcsak 2.

secretloner, 2021-11-11

Alig vártam, hogy a hirtelen helyzetbe került nyugtalanság két ölelés után semmivé váljon. A szemei még mindig csendben, őstehetség a maga nemében. Rendíthetetlen ősnő, nincs az az akarat, amivel szemernyit is ellenállhatnék testének, lelkének. Felsője meleg, szépséges barna vállai ott virítanak csupaszon. Már épp tárt karjaim közé terelem mikor egy halk belső kattanással kifordulok magamból. Elönti agyam az ösztön...szorítom, erősen. Szélsebesen falom bájait, ujjaim az ajkam, testem a szám. Csontomig hatol az illat s megvadulok egészen. Felesleges földi textíliák...hirtelen nehezek, akadályoznak, tépni, szaggatni. Csókja csak olaj a tűzre, igazi érzékiség tetőtől talpig. Tisztán érzem ahogy nála is véget ért a szelíd egzisztencia, oly mélyen s oly szenvedélyesen játszanak nyelveink egymásban, ha ezer szánk lenne, mind imádná egymást itt és most. Szemem csukva, de mindent látok...minden szegletét ahogy kezeim sürgetően boncolják a ruhákat, hadd borzongjak bele a tiszta, meztelen test valóságába ahogy egymásnak feszülünk. Próbálom hajába túrva féken tartani, hasztalan. Akarom, s viszont akar. Olyan vehemenciával, mit csak egy igazi férfi kezelhet helyén. A legszebb, mámorító érzés a világegyetemben. Muszáj átvennem az irányítást. Finom csuklóit tökéletes határozottsággal összeszorítva háta mögé, kihasználva meglepettségét miközben egészen más sóhajjal kényezteti fülem...felveszem s gyönyörtől tántorogva az ágyig cipelem biztonságot nyújtó, ám domináns karjaim szorításában. Édesen feszeng, élvezi az ellenkezést éppúgy, mint megfelelni vágyaim netovábbjának. Tökéletesen olvas szememben, imádnivalóan rémisztő fenevad. Ahogy az ágyra dobom elszakad, de közben mosolyog félig nyitott szájjal. Forgatja a kést a mellkasomban. Rezzenéstelen arccal készítem fel az elkövetkezendő órák verejtékére s idegőrlő lassan a nyakkendő után nyúlok...higgadtan megszabadulok az eddig börtönnek ható ruháimtól de igyekeznem kell mielőtt kicsúszik a kezeim közül. Épp felszabadultan kepesztene mikor teljes súlyommal ránehezedek s arcát fogva hosszasan csókolom. Mindeközben lábaimmal közrefogom s kicsit libabőrözök mert érzem, próbál szabadulni...hasra fordítom s füleim önkívületben hallgatják az apró, hosszas, hirtelen nyögéseket. Kesze, kusza, hanyag bujaság mitől megszűnik a külvilág. Tündéri kezeit nagy gonddal, szorosan összekötözöm. Ennyi előnyt adok magamnak. Összes végtagját képtelen lennék kordában tartani. Visszafordítom s egy kicsit gyönyörködök...szemei már nincsenek csendben. Szikrákat szórnak, kiabálnak, vulgárisan, kétségbeesetten...

Segítség:

Ebben a menüpontban összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat témakörönként, funkciónként rendezve. A legtöbb kérdésre itt gyorsan megtalálható a válasz, ha esetleg mégsem, akkor ugyanitt tudsz írni az ügyfélszolgálatnak is.

{nick} profilképe
0/10

{title}

{nick},

{body}

Elolvasom
Pontátlag: {point_avg}/10
{nick} profilképe
0/10

{title}

{nick},

{body}

Elolvasom
Pontátlag: {point_avg}/10

Rendszerüzenet

Rendszerüzenet